90 éve tértek haza a félegyházi harangok

Mint arról a Nyitott Templomok Éjszakája alkalmával az éjszakai toronylátogatók már értesülhettek a félegyházi harangok történetének szakavatott ismerőjétől, Szabó-Szűcs Józseftől, szeptember 27-én, vasárnap 90 esztendeje lesz, hogy az első világháborúban elrekvirált nyolc félegyházi harang hazaért. Egészen pontosan az eredetivel mindenben megegyező másolatok kerültek vissza, amiért Haubner Károly akkori városi zenetanár - ma Kiskunfélegyháza díszpolgára - felelt a városvezetés megbízásából. A harangkutató szeretné - és ez a tiszteletteljes célja ennek az írásnak is -, hogy a vasárnapi harangszó hallatán minél több félegyházi gondoljon hálával a dédszülők áldozatára, amely ezt lehetővé tette.

Borítókép: Az első és a második fotó a harangok elvitelekor, 1916-ban készült, az Ótemplom előtt. A többi felvétel a harangok Félegyházára való megérkezését örökíti meg, 1925. szeptember 27-én.

Az első világháború szomorú csapást mért az ország harangállományára. Összességében két hullámban minden második harangot be kellett szolgáltatni. Félegyházán az Újtemplom összes, az Ótemplom három harangját kellett pótolni, és a majsai úti külső iskola kisharangját. Az örömteli eseményre éppen most vasárnap 90 éve került sor. Akkor is vasárnap volt… – tudtuk meg a szakembertől.

A vasútállomásra szombat délután érkeztek meg, de hogy „a száz években is ritkán ismétlődő emlékezetes esemény örömében egy szívvel és egy lélekkel vehesse ki részét városunk lakossága” az ünnepélyes bevonulásra másnap került sor. A több mint 10.000 (!) embert megmozgató eseményről fotók is készültek, a teljes sorozat a Kiskun Múzeumban megtekinthető.

Az Újtemplom mind a négy harangja 90 év elteltével, ma is hiba nélkül szolgál. Az Ótemplom három harangja közül azonban egy sincs már eredeti állapotában: kettő megrepedt, újra kellett önteni, a harmadik 1951 és 1954 között nyom nélkül eltűnt. A Majsai úti külső iskolai kisharang 1958-ban „elköltözött” a szomszédos tanyába, ahol a harangláb ma is áll. 2012-ben a pálosok „kölcsönadták” Kisszállásra, záros határideig. Én magam azon dolgozom, hogy ez a város címerével is ellátott kisharang ne a tanyavilágba kerüljön vissza, hanem a "Város Háza" díszterme előtti „Díszpolgáraink” tábla alá, vagy elé állítva emlékeztessen mindenkit őseinkre és múltunkra – mondja Szabó-Szűcs József, aki 55 éve foglalkozik harangokkal.

A tősgyökeres félegyházi születésű harangkutatót hét évesen ejtette rabul ez a szenvedély. 1961-ben, a nagy tekintélyű Vedres Béla apát temetésén már ő harangozott. Meséli: máig elevenen él benne az emlék, amikor a templomtoronyból kitekintve látta az óriási búcsúzó tömeget. A Bajcsi iskolában hatodikos korától, majd a Móra gimnáziumban kezdetektől érettségiig ő „csöngetett” az órák kezdetét és végét jelezve. 1993-ban – immár nemzetközi szállítási vállalkozóként – saját kamionján hozta haza a Szent István-bazilika harangjait Passauból (majd lett 2004-től a Perner harangöntő cég magyarországi képviselője), és Szabó-Szűcs József volt az is, aki 1970-ben, a Rózsa Sándor film Félegyházán forgatott templombúcsús jelenetében félreverte a harangot.

A kutatói szenvedély 2010 körül érintette meg, amikor Talapka István atya kérésére 1743-tól felkutatta az Ótemplomi harangok történetét. Az írás tavaly önálló kötet formájában is megjelent. Nála többet feltehetően senki sem tud ma a félegyházi harangokról, amit örömmel oszt meg az érdeklődőkkel. Minden szeptemberben van két hétvége, amikor az egyik, majd a másik tornyot megnyitják az érdeklődők előtt, és szabadon látogathatók a harangok Szabó-Szűcs József vezetésével. Egy-egy ilyen alkalommal 500-800 ember jut fel a város fölé magasodó harangtornyokba.

T. T.

Kövessen minket a Facebookon is!