Titkok a levéltárból – Az első Kiskun Nap – 1934
Az érdeklődők számára a helybeliek többféle programmal is készültek ezen a napon, ezek közül a fő hely a Városháza előtti ereklyés országzászló felállítását illette. Emellett szerepet kaptak még a különböző kiállítások (mezőgazdasági, ipari, kézimunka) is. A délelőtt folyamán az Ipartestület székházában lezajlott az iparosok és kereskedők nagygyűlése, a Városháza dísztermében pedig a Móra Ferenc Társaság tartott ünnepélyes felolvasó ülést.
A szervezők kuriózumot is tartogattak a vendégek szórakoztatására: a délutánra tervezett nagyszabású felvonulás és népünnepély a sajátos kiskun kultúrát, viseletet, hagyományokat volt hivatott bemutatni. Itt főleg az iskolások és a fiatalok kaptak nagyobb szerepet, rájuk főleg a jellegzetes, művészi kiskun öltözet bemutatásánál, a lovasbandériumos felvonulásnál, a kun nóták és magyar táncok előadásánál számítottak.
A tervek szerint három órakor indult volna a több száz főnyi kun felvonulás a tanítóképző-intézettől (ma Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye) a városi parkba (kb. a mai Honvéd-pálya), ahol a szabadtéri előadásokat és a népünnepélyt (zenés tornabemutatók, művészi táncszámok, dalok, bohózatok, tréfás játékok, élőkép, kukoricafosztás, tűzijáték) tervezték megtartani. Sajnos azonban az időjárás nem kedvezett a gondosan előkészített programnak, így az eső miatt a felvonulást el kellett hagyni. Három héttel később, szeptember 23-án azonban pótlólag megtartották az elmaradt műsorszámokat és a népünnepélyt, amelyről több fénykép és egy rövid filmhíradó-felvétel is készült és maradt is fenn.
Ónodi Márta
