105 éve rakták le a félegyházi városháza alapkövét

A századelő legnagyobb vitáját kiváltó építkezése az új városháza terveinek megvalósítása volt, mivel az 1903-ban a szép, míves klasszicista épület helyére írtak ki pályázatot. Ezzel két táborra szakadt a város polgársága. Az új építését támogatókéra és a régi városháza lebontását ellenzőkre. A vita az új épület kibontakozásával mindinkább halkult. A jelenlegi nagystílűbb, magyarosabb ízű, jobban városképbe illő, mint elődje volt. A kissé különös színvilág és a stilizált növényi formakincs leginkább a díszterembe lépőket lepi meg. A szecesszió festődíszei, üvegablakai, belsőépítészeti megoldásai egységükkel hatnak a szemlélőre. A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok - ornamentika majolikadíszítés, mely a Zsolnay gyár terméke. Az új városháza a 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete lett.

A kiskunfélegyházi városháza városi közigazgatási épület, amelyet 1909 és 1911 között építettek szecessziós stílusban Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján, a régi városháza helyére. Az építés kérdése először 1902-ben vetődött fel, mivel a városi közigazgatás nem fért el az épületben, a 200 fős képviselőtestület például nem tudott leülni a díszteremben.

Az építésre 1903 decemberében tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenkét építész vett részt. A pályaműveket Lechner Ödön és Pecz Samu bírálták el, de egyiket sem ítélték kivitelezhetőnek. A város ezért másodszorra is tervpályázatot írt ki, amely ismét sikertelen volt, de a város kiválasztotta Vas József tervét, s megkérték az építészt a részletes tervek kidolgozására. Vas a terveket többször átdolgozta, mire a város végleges döntése az építkezés elrendeléséről 1908 novemberében megtörtént.

1909-ben nyilvános pályázat útján Merbl Arnold temesvári vállalkozó kapta a megbízást a kivitelre. Merbl helyi alvállalkozókkal szerződve 1911-re fejezte be az építkezést. 1910 januárjában Vas József hirtelen elhunyt. Az építkezést rokona és vállalkozótársa, Morbitzer Nándor vette át, aki módosított a terveken. Új tornyot tervezett, s az épület ornamentikáján, a közgyűlési terem díszein is változtatott.

Az avatóünnepséget 1911. október 16-án tartották meg. A délkeleti sarkán toronnyal ellátott, kétemeletes, reprezentatív épület attikáját és oromzatait Zsolnay kerámia díszíti. A Szent János térre néző oromzaton látható a város címere is. Az épület dísztermét és a díszterembe felvezető lépcsőt stukkóból készült, gazdag növényi ornamentika díszíti.

Az épületben a mai napig Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata működik. A földszinten, a bejárati csarnokban két fekete márvány emléktábla látható, amelyek a város nevezetes dátumait tartalmazzák, illetve a végrendeletével a városra jelentős összeget hagyományozó özv. Kalmár Józsefnének állít emléket. Ez utóbbit a kommunista diktatúra alatt a falba befordították, az 1990-es évek elején állították ünnepélyesen helyre. A díszteremben látható Kossuth Lajos és Holló Lajos nagyméretű állóalakos portréja.

Fotó: Horváth Attila magángyűjtő Facebook-oldala

Kövessen minket a Facebookon is!