Egy hiteles női életút
Gróf Nádasdy Borbála gyermekkoráról elmondta, hogy szigorú nevelést kapott, a fegyelemre és a felnőttek iránti tiszteletre tanították. Édesapja a lepsényi kúria körüli földeken gazdálkodott, édesanyja pedig gyönyörű otthont varázsolt gyermekeinek. 1945-től azonban a megaláztatás és üldöztetés évei következtek a család életében. Minden vagyonukat elvették, ezért az alsóperei vadászházba költöztek, hat évvel később innen is menniük kellett. Így került a fiatal nő Bécsbe, ahol színésznő lett. Élete során sokféle munkát végzett, de a leghosszabb ideig, mintegy 30 évig Franciaországban tanított klasszikus balettet. A grófnő elmondta, hogy itt sem felejtette el nemzetét, és azt érezte, hogy küldetése van, mégpedig meg akarta ismertetni Magyarországot és a határon túli magyar területeket a franciákkal.
Az ötkötetes írónő nyugdíjba vonulása után úgy döntött, hogy férjével hazaköltözik. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy megírja családja életének történetét. Ebben az elhatározásban Mészáros Géza festőművész is biztatta. Mint mondja, tulajdonképpen a festő szavai buzdították írásra. Szerinte ugyanis ami velük történt, erőt adhat a magyaroknak a jövőben is.
Bár a hazaköltözés nem volt könnyű, azóta gyermekei és unokái többször töltötték vakációjukat Magyarországon. Itt tanulnak nagymamájuktól magyarul beszélni, magyar népdalokat énekelni és népi gyerekjátékokat játszani. „Nem akarok leckét adni abból, hogyan kell a nehézségeket legyőzni, inkább a tapasztalataimat szeretném megosztani az emberekkel“ – mondta a grófnő.
Mint az előadáson kiderült, a grófnőnek Kiskunfélegyházával kapcsolatos emlékei is vannak, ezért is volt számára fontos ez az alkalom. A bensőséges hangulatú esten a jelenlévők egy olyan ember életébe nyertek bepillantást, aki bárhová vetette is a sors a világban, magával vitte a magyarok jó hírét és szeretetét.
V.K.