Ezt minden félegyházinak látnia kell!
A szakember magával ragadó lelkesedéssel beszél a legapróbb kiállított tárgyról, motívumról is. Megcsodáljuk a letűnt korból származó vereten a karmai között nyulat tartó ragadozó madár ábrázolását, a templomhalmi ásatáson feltárt különleges leleteket, közöttük például annak a gótikus veretes övszereléknek a darabjait, amit a XIV. században egy 10-12 éves kislánnyal együtt temettek el. Vannak itt gyűrűk, fülbevalók, a korábbi ásatási évadok során, és a kiállítás megnyitását megelőző napokban felszínre került tárgyi emlékek. Az üvegvitrinben körbejárható fazekat például nemrégiben tárta fel Knipl István, s még maga sem tudja, hogy pontosan mit rejt a belsejét kitöltő homok.
– Az feltételezhető, hogy egy úgynevezett építő áldozatról van szó, vagyis egy olyan edényről, amelyben valamilyen áldozatot ajánlottak fel, és a ház tövébe rejtettek. A homokban láthatóan valamilyen apró állat csontjai is láthatóak, de a tartalmát nem bolygattuk meg. Abban reménykedem ugyanis, hogy talán lehetőségünk nyílik valamilyen átvilágító technikával megvizsgálni a leletet. Így olyan információkhoz juthatnánk, amihez manuális vizsgálat mellett sohasem – magyarázza a szakember.
A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja a Kiskunfélegyháza Radnóti utcai tarsolylemez, amelyre 1970 tavaszán, házépítés közben találtak rá. Az unikális darab másolata része a Kiskun Múzeum állandó kiállításának, viszont itt most az egyik legdíszesebb aranyozott ezüst tarsolylemezként ismert eredetit tekintheti meg a közönség, ami 45 év után első alkalommal van Félegyházán kiállítva. Egyébként – tudom meg Knipl Istvántól – a különleges, kifejezetten erre az alkalomra gyártott vitrinekben bemutatott darabok 80 százalékát először láthatja a közönség.
Ráadásul mindezt egy középkori templomot idéző díszletben és hangulatban élvezheti a látogató. Az „átlényegülésben” segítenek az üvegablak imitációk, s általában: a gótikus stílus megidézése a helyiségben oszloppal, félhomállyal, templompaddal, és egy gyönyörű gótikus szárnyas oltár fotókópiájával.
Hogy milyen volt pontosan a Templomhalmon valaha állt gótikus templom és környéke, arról csak halvány sejtése lehet a késői utókornak. A terem közepén álló terepasztal és a megidézett belső tér egy lehetséges alternatívát mutat.
Hogy mit nyújthat a látogató számára ez a kiállítás? Mindenekelőtt résnyi betekintést Félegyháza középkori múltjába, kétféle népcsoport emlékanyagába, egy középkori magyar templom és temető őrizte emlékekbe, a betelepülő kunok nyomaiba, a magyar kultúra és társadalom korabeli tárgyi emlékeibe.
S hogy mindez „emészthető” és élményszerű legyen a témára oly fogékony ifjabb korosztály számára is, arról Fekete Beatrix múzeumpedagógus gondoskodik. Irányításával – igény esetén – a kiállítás megtekintését követően a gyerekek játszva, megélt élményekkel mélyíthetik el az itt szerzett tudást. A teremben berendezett játékos régészeti feltáró hely környékén nem igaz a múzeumok szigorú figyelmeztetése, itt minden megfogható, kiásható, megfigyelhető. A nagyobbak forráselemzéssel, játékos restaurálással gazdagíthatják középkori ismereteiket.
Nemes Rozália teremőr szerint a kiállítást főleg az idősebbek és a pedagógusok látogatják nagy örömmel, de nagyon jók a visszajelzések a gyerekcsoportoktól is. Rozika csak azt sajnálja, hogy nem jönnek sokkal többen. Ő minden esetre felkészülten várja a látogatókat, akiket arra biztat: kérdezzenek bátran, senki ne menjen el megválaszolatlan kérdéssel a fejében!
A Félegyháza Népe – a középkori templomhalom régészeti emlékei című kiállítás március 31-éig látogatható.
Tóth Timea
