„Itt van az ősz, itt van újra”
Bizony, itt van az ősz. Kéretlenül is színpompába öltöztetve a várost. Ígér még nekünk néhány napsütötte órát, ezért aki teheti, sétáljon egyet, töltsünk minél több időt a szabadban. Tekintetünket emeljük fel, fedezzük fel a természet adományát.
Kinek a szavait is idézhetnénk Kiskunfélegyházán az őszről? Természetesen Petőfiét és Móráét:
„Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”
(Petőfi Sándor)
Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz falevél. Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan mintha ezüstporral lenne behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:
"Kergetem a falevelet,
hátamon hozom a telet.
Mosolygós a születésem,
lucskos sáros temetésem."
(Móra Ferenc)
s. r.