A bábkészítés mestere
A bábjáték lényege – élettelen anyaggal ábrázolni az életet. A bábjátszás szerepe a kisgyermekek életében közismerten fontos és évezredekre visszanyúló története van. Mint mindenütt, nálunk is fellelhetők a bábjáték természetes rétegei, gondoljunk csak a földművelő-állattenyésztő életmód kísérőire, a busókra, vagy a keresztény hitélettel együtt járó áhítatos formákra, a bábtáncoltató betlehemezésekre.
A hazai igen jó óvodai nevelésben komoly hagyományai vannak a bábjátéknak. Mégpedig azért, mert az óvodapedagógusok tisztában vannak azzal, hogy akik bármilyen műalkotással kerülnek kapcsolatba, azok lényegében a világ élményen alapuló megismerésének eredményével találkoznak. Tehát a művészet és élvezete is megismerés.
A bábok között megkülönböztetünk marionett bábokat, ujjbábokat, hasbeszélő bábokat és még sok-sok olyan bábot, amelyet különböző módon és technikával készítenek el. Talán a legegyszerűbben kezelhető bábfajta a kesztyűbáb.
A kézjáték arra a felismerésre épül, hogy az emberi kéz, mint forma egyben fölöttébb összetett mozgásra képes bonyolult szerkezet, alkalmas a különféle asszociációk, gondolattársítások felkeltésére. Különös plusz, hogy bizonyos gesztusok, például a fenyegetés, hívogatás, elutasítás az emberi kommunikációban komoly jelentőséggel vesznek részt és nem egyszer fogalmakat, mondatokat, képesek helyettesíteni, de legalábbis megerősíteni. Ezért a bábszínpadon megjelenő csupasz vagy kesztyűbe bújtatott kéz alkalmas egyes jelenetek, kisebb történetek interpretálására.
Ilyen és ehhez hasonló bábokat készít Vizi Jánosné, aki Szentesről származik, és ifjú korában grafikusnak készült. Arról, hogy hogyan került Félegyházára érdekes történetet mesél:
– Édesapám a munkájából adódóan sok városban megfordult. Egyszer azt javasolta, hogy menjek vele, és válasszak egy helyet, ahol tanulni, dolgozni szeretnék.
Vizi Jánosné akkor Kiskunfélegyházát választotta, és az akkor működő rajzfilmkészítő szövetkezetnél kapott állást. Kislánya óvodatársának az édesanyja kérte meg először, hogy készítsen bábot. Az első darab egy mackó volt. Azóta folyamatosan gyártja a szebbnél szebb bábokat. Bábszínházaknak és személyeknek is varr figurákat. Mint mondja, a fia első szava is a báb volt. Vizi Jánosné nem munkának, hanem hivatásnak tekinti kreatív elfoglaltságát, talán ezért is olyan szépek a bábjai.
November 24-én 10 órakor a városi könyvtárban a Betűbölcsi keretében lehetősége lesz mindenkinek megismerkedni az alkotóval és alkotásaival. Ezúttal ujjbábokkal érkezik, amelyeket akár meg is vásárolhatnak az érdeklődők.
V. K.
