A nagy iskolaépítőre, Klebelsberg Kunóra emlékeztek a könyvtárban
Képgaléria
Klebersberg Kunó népiskola-politikáját, a nagyarányú analfabetizmus elleni tevékenységét és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, melyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani mind a társadalmi-, mind a gazdasági fejlődés tekintetében. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta országunk népiskolai hálózatának kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget.
Félegyházán elsősorban a népiskolai program kapcsán tette le névjegyét. 19 iskolát, 20 tantermet, 19 tanítói lakást irányzott elő. Ehhez a város kapott 2,5 millió koronát, 6,6%-os kamatra.
A kultuszminiszter nagyon számított a földbirtokosokra az ingyen telkek adományozásában. Ez a törekvése azonban nem nagyon sikeredett. A birtokosok attól féltek, hogy a művelt, sokféle információval, tudással rendelkező parasztok nem lesznek olyan jó és engedelmes szolgáik, mint addig. Ennek ellenére beindult a program. Megépült többek között a galambosi, haleszi, külső Szegedi úti és a Nagyszőlő úti iskola is. Az új, tanyasi iskolákban olyan nagy tekintélyű pedagógusok oktatták a nebulókat, mint Újhelyi István és felesége, Bátóczki Balázs, Borda Ferenc, Tímár Tamás és Selb Antal.
Az „iskolaépítő” kultuszminiszter háromszor járt Kiskunfélegyházán. Fogadta őt dr. Tóth József polgármester. Meglátogatta a Kiskun Múzeumot. Felavatta a Constantinum új épületszárnyát.
Klebelsberg Kunóról egyáltalán nem túlzó azt állítani, hogy a „legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter” volt. Nagyon jó lenne, ha a mai kulturális életnek is ilyen vezére lenne, mint aki minden nehézséget leküzdve álmodott, és az álmaihoz mindig előteremtette a pénzt is – fejtette ki Tóth Istvánné.
H. S.
