A másodvetés felértékelődött a zöldítéssel
A zöldtrágyázást zöldítésként ismeri el a szakhatóság és gazdasági hasznot is hoz az erre alkalmas másodvetemény. A beszántott zöld tömeg egyebek közt javítja a talaj fizikai és biológiai állapotát, könnyen felvehető tápanyagot juttat az újabb főveteménynek. E célra a dúsan gyökerező, jó tápanyagfeltáró, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igénylő növényfajok felelnek meg.
Pesti Gábor 122 hektár nagykőrösi szántóján 3 hektár lucernával és 17 hektár zöldtrágya növénnyel teljesíti a zöldítési programot. Az utóbbihoz nála az olajretek-fehér mustár keverék vált be, azt november első felében szántották a kukorica alá.
– Úgy tűnik, a közepes, gyengébb homokhátsági földek tápanyag gazdálkodásának javításához egyik legalkalmasabb vetemény az olajretek. A mustár igényesebb nála, de nem lehetett kihagyni, a szakhatóság ugyanis legalább két növény magkeverékét rendeli a zöldtrágyázáshoz, a retekkel pedig a mustár az alkalmas társítás. A magkeverék 17 ezer forintba kerül hektáronként, tehát hasznosságához viszonyítva ésszerű a költség - magyarázta Pesti Gábor.
A zöldtrágyázás azonban csak akkor illik az elnevezéshez, illetve fejti ki kedvező hatását a talajokban, ha valóban zöld állapotban szántják be.
– Az olajretket-mustárt nyár végén, augusztus 20-a táján érdemes elvetni. A korán, például az árpa után, június végén vetett retek az akkor még hosszú nappalokon felmagzik, kisebb lesz a szára, gyökérzete. Ezzel szemben a kései telepítés nagyobb valószínűséggel kap esőt, hajnali harmatot, dús szár- és gyökértömeget hoz.
Mélyen gyökeresedő növényekről van szó, ezért nálunk közép-mélyen lazított talajba szórtuk a magot. Ily módon a közel 3 hónap alatt felszívott tápanyagok a novemberben még zöld növényekbe épülve kerülnek vissza a talajba. E szakmai szempontok betartásával a Duna–Tisza köze szántóin az olajretek-fehér mustár mutatkozik alkalmas talajjavítónak költség és a biológiai hatás tekintetében egyaránt.
