A tragédiák ellenére sem vesztette el életkedvét a 90 éves Marika néni
Leánykori nevén Samu Mária, 1925. november 14-én Pálosszentkúton született, ami ma Petőfiszállásként ismert. Itt nőtt fel egy tanyán, bátyjával és öccsével. Szülei mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vallásos családban, hitben és szeretetben élte gyermekkorát. Elemi iskoláit sikeresen elvégezte, majd az otthoni gazdaság építésében és fenntartásában vállalt nagyobb szerepet.
Marika néni gyönyörűen kézimunkázott. Készített: hímzést, tűfestést, horgolt csipkét és azsúrozott is. Eleinte hobbiként, később pedig hivatásosan is bedolgozója volt a Háziipari Szövetkezetnek.
1946-ban férjhez ment. Egy fia és egy leánya született. A boldog gyermekkort nehéz házasévek követték, melyek 1972-ben értek véget a férj hirtelen halálával.
1962-ben családjával együtt beköltözött Félegyházára, majd elvégezte a szakácsképzőt és 1968-tól konyhán dolgozott.
1980-ban a Kiskunság konyhájáról ment nyugdíjba, és még ebben az évben újból férjhez ment. Ez a házasság már kellemes emlékeket idéz benne.
1985-ig nyugdíjba vonulása ellenére aktívan dolgozott szakácsnőként, majd a férjével együtt buzgó szereplője lett a Félegyházi Nyugdíjas Klub életének.
Szeretett táncolni (főleg csárdást járni), utazgatni és biciklizni.
Mivel az idős emberek közel állnak a szívéhez, többeknek is segített az időskorral járó nehézségek enyhítésében azzal, hogy időnként főzött nekik, beszélgetett velük, elment nekik bevásárolni.
1998-ban a férjét, majd 2000-ben a fiát vesztette el hirtelen. Az érzelmi terhek nagyon megviselték a szívét, így valamivel később szívinfarktust kapott, azóta Peacmakerrel él. A tragédiák ellenére Marika néni nem vesztette el az életkedvét. Tele van szeretettel, tisztelettel és melegséggel.
Rendszeresen megfőz, takarít és bevásárol. A munka és a hit élteti. Örömére négy unokája született. A lánya családjával szoros és szeretetteljes kapcsolatban él, ami bizonyosan hozzájárul egészségéhez és szellemi frissességéhez.
s. r.