Bács-Kiskun megyében is megkezdődött a klímaszakértők képzése
A Kecskeméten, a Megyeházán november 24-én elindult, négyszer kétnapos képzéssorozat során a résztvevő, többségében önkormányzati szakemberek a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhetnek meg.
- A Dél-alföldi régió különösen fontos hazánkban a megújuló energiaforrások szempontjából, ugyanis ebben a térségben összpontosul a biomassza, a nap- és geotermális energia jelentős része, a szélenergiára alapuló fejlesztések létjogosultságát pedig mérések igazolják. Bács-Kiskun megye az országos átlagot 50 százalékkal meghaladó biomassza-potenciáljával Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyéket követően a harmadik helyen áll a megyék rangsorában - mondta el a kecskeméti képzéssorozat elindulása kapcsán Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy a megye középtávú gazdaságfejlesztési programja kiemelt célként tűzte ki a környezetterhelés csökkentését, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására. Rideg László hangsúlyozta: meggyőződésük szerint a megújuló energia arányának növelése a térségek energiatermelésében és felhasználásában nemcsak a környezeti állapot, hanem a térségi foglalkoztatás javulásához is hozzájárul.
- A klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra - fogalmazott a kecskeméti képzéssorozat elindításakor elmondott köszöntőjében Dr. Forgó Gábor. Az Atrois Kft. ügyvezető igazgatója, a projektet megvalósító DIPOL Csoport konzorciumi partnere szerint a feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy hamarosan elérhetővé válnak a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai.
A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energiahatékonyság terén is.
- Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, ígéretes projekteket generálni, színvonalas pályázatokat írni, és e forrásokat felhasználva sikeres projekteket megvalósítani, az adott település vagy megye lakói javára - fogalmazott Dr. Forgó Gábor.
Ennek érdekében az ország négy régiójában - a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében - indítja el a leendő klímareferens szakemberek képzését az elkövetkező hetekben a DIPOL Csoport és konzorciumi partnerei: az Atrois Kft., a Wessling Kft., a Herman Ottó Intézet és a Western Norway Research Institute.
Fotó: keol.hu
