A család és a honvágy húzta haza őket

Csenki Sándor és családja hét évet élt Ausztriában a svájci határ közelében egy kis faluban. A szülők a vendéglátásban dolgoztak, a gyermekek pedig annak rendje módja szerint osztrák iskolába jártak. Jól ment a soruk, a falu befogadta őket, nemrégiben azonban mégis úgy döntöttek, hogy végleg hazajönnek Félegyházára.

A mai világ problémája, a pénz vitt bennünket külföldre. Nem is alakultak rosszul kint a dolgaink. Jól kerestünk, a gyerekek helytálltak, ügyesek voltak az iskolában. Most mégis teszünk egy próbát, hogy mi lesz akkor, ha itthon folytatjuk. Vannak terveink. Úgy gondolom, hogy ha odakint megálltuk a helyünket, akkor itthon is menni fog – meséli hazatelepülésük történetét Csenki Sándor.

A gyerekek is vágytak haza, és ez segített a döntésben. Valószínű nekik nem lesz könnyű beilleszkedni a magyar iskolába, mert az osztrák tanrend egészen más, de biztosan sikerülni fog. Az iskolai szünetekben persze rendre hazalátogattunk, viszont karácsonykor a munkánk miatt nem tudtunk jönni. Ezért is várjuk nagy örömmel, hogy együtt legyen az idei ünnepen a család. Szülőkkel, nagyszülőkkel közösen gyújthassuk meg a gyertyát – egészíti ki a beszámolót az édesanya Orsolya, Dóra, Ágnes és Sanyika mosolyának kíséretében.

s. r.

Kövessen minket a Facebookon is!