Amire büszkék vagyunk
Képgaléria
Dr. Varga Béla kötöttfogású birkózó, 1889-ben született. Kiskunfélegyházán érettségizett, majd Budapestre kerülve az orvosi egyetemen ismerkedett meg a birkózással. 1910-ben Bécsben világbajnokságot nyert, majd 1912-ben megszerezte első Európa-bajnoki aranyérmét is a Budapesten megrendezett versenyen. Ezt a teljesítményt a következő évben megismételte és az 1913-as Európa-bajnokságon is a dobogó legfelső fokára állhatott. Olimpiai játékokon kétszer is indult. 1912-ben Stockholmban félnehézsúlyban harmadik, majd 1924-ben Párizsban középsúlyban illetve félnehézsúlyban hatodik helyen végzett. 1911 és 1923 között hét országos bajnokságot nyert. 1926-ban vonult vissza, akkor a Magyar Birkózó Szövetség társelnökévé választották. A félegyházi birkózósport kialakulása elsősorban neki és tanítványainak köszönhető.
Molnár László kormányos, evezős. 1902-ben született. Gimnáziumi tanulmányai után Budapestre került, ahol a Hungária Evezősegylet, majd a Budapesti Vörös Meteor kormányosa lett. Háromszor vezette győzelemre a magyar hajókat az Európa-bajnokságokon, továbbá egy második és három negyedik helyezést szerzett. 1933-ban Budapesten a kormányos nyolcas, 1934-ben Luzernben a kormányos kétevezős és a kormányos nyolcevezős tagjaként szerzett Európa-bajnoki címet. 1936-ban indult a berlini olimpián, ahol kormányos négyesben az 5. helyen ért célba csapatával. 1927-1954 között huszonkét magyar bajnoki aranyérmet szerzett. Ezzel Ő minden idők legtöbb magyar bajnokságot nyert kormányosa evezésben.
Raggambi Fluck István 1905-ben született, rövidtávfutó. Évekig a legjobb magyar vágtázók közé tartozott. Az 1928-as amszterdami olimpián 100 méteres síkfutásban valamint 4x100 méteres váltófutásban indult, de helyezést nem sikerült elérnie. Hatszor nyert magyar bajnokságot. Tiszteletére rendezik meg a Raggambi emlékversenyt, a 100 méteres magyar bajnokságot.
Dr. Zarándi László 1929-ben született. Tíz évesen határozta el, hogy testnevelő tanár lesz, majd a KTK-ban minden lehetséges sportágat kipróbált. 1949-ben döntött végleg az atlétika mellett. Kitűnő rajtja lévén 1950-től állandó kezdőembere volt a 4x100 méteres váltónak, amely 1954-ben megnyerte a berni Európa-bajnokságot. Az 1952-es Helsinki-i olimpián bronzérmet szerzett váltótársaival. Sérülés miatt az 1956-os olimpián már nem tudott részt venni. A legjobb magyar vágtázó volt. A váltó tagjaként tizenkilencszer volt válogatott.
Dr. Réczi László 1947-ben született. Gyermekkorában asztaliteniszezett és csak későbbi tanulmányai során ismerkedett meg a birkózással. A magyar válogatott tagjaként először a müncheni olimpián szerepelt 1972-ben, ahol a 10. helyen végzett. Négy évvel később a montreali olimpián is részt vett és bronzéremmel tért haza. A hetvenes években hatszor is felállhatott a dobogóra birkózó világversenyeken, ebből négyszer világbajnokságokon. 1973-, 1974-, 1975-ben VB bronzérmes lett, majd 1977-ben Göteborgban megszerezte a világbajnoki aranyat is. Huszonnégy évesen lett a magyar válogatott tagja. Az 1977-es törökországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. 1962-től 1980-ig a Kiskunfélegyházi Vasas versenyzője. 1971-ben, 1975-ben és 1979-ben a 62 kilogrammos súlycsoport országos bajnoka. 1971-1978 között tizenkilenc alkalommal volt a válogatott keret tagja.
Vadász László 1948-ban született. László Jenő ismertette meg vele a sakkozást. Budapesti tanulmányai alatt vált verseny sakkozóvá. A nemzetközi nagymesteri címet 1976-ban kapta meg, majd a két évvel későbbi sakkolimpián Buenos Airesben olimpiai bajnoki címet szerzett. Háromszor is eredményesen szerepelt az Európa-bajnokságokon. 1977-ben és 1980-ban a második helyen végzett, 1978-ban pedig az EB legjobbja lett.
Juhász László fogathajtó 1950-ben született. Eleinte kovácsnak készült, de már egész fiatal gyerekként csikóskodott Bugacpusztán, később a Puszta ötöst hajtotta. 1979-ben került Tiszaalpárra fogatos brigádvezetőként és ott kezdett el négyesfogatot hajtani. A nyolcvanas évek elején tűnt fel a hazai négyesfogathajtás versenyzői között. Első nemzetközi versenyén, 1982-ben az apeldoorni világbanokságon csapatban ezüstérmes, egyéniben bronzérmes lett. 1983 óta tagja a magyar négyesfogathajtó válogatottnak. A Szilvásváradon megrendezett világbajnokságon, 1984-ben egyéniben és csapatban is megnyerte a világbajnokságot. 1986-ban Ascotban csapatban világbajnoki ezüstérmes, egyéni bronzérmes. 1988-ban Apeldoornban világbajnoki ezüstérmes csapatban, egyéniben 4. helyezett. Stockholmban, 1990-ben szintén tagja a világbajnoki bronzérmes csapatnak. Háromszoros magyar bajnok és derbygyőztes, 1982-ben, 1984-ben és 1991-ben. 2001-ben csapatban magyar bajnok, egyéniben bronzérmes lett.
Messzi István súlyemelő, 1961-ben született. Általános iskolai tanulmányai alatt szorgalmasan járt birkózó edzésekre. A súlyemeléssel Kecskeméten, középiskolás évei alatt ismerkedett meg. 1984-től lett a magyar válogatott tagja, számos világbajnokságon szerepelt, bár dobogós helyezést nem sikerült elérnie. 1985-ben a södertäljei és az 1987-es ostravai világbajnokságokon ötödik lett. Az 1986-os szófiai világbajnokságon hatodik, az 1989-es athéni VB-n nyolcadik helyre került. Az 1988-as szöuli olimpián ezüstérmet szerezve a dobogó második fokára állhatott. Sajnos az 1990-ben Budapesten megrendezett világbajnokságon nem ért el helyezést. Európa-bajnoki szereplései során 1985-ben a katowicei versenyen, a negyedik helyen végzett. Az ezt követő években háromszor lett ötödik, 1986-ban, 1988-ban és 1989-ben. A reimsi 1987-es Európa-bajnokságon sajnos nem ért el helyezést, de 1990-ben Aalborgban a hetedik helyig jutott. Háromszor is megszerezte a magyar bajnoki címet váltósúlyban, 1985-ben, 1989-ben és 1990-ben.
A kiváló sportoló 1991-ben autóbalesetben elhunyt. Tiszteletére rendezik meg rendszeresen Kecskeméten, a róla elnevezett csarnokban a Messzi István Emlékversenyt.
Fazekas Lajos 1963-ban született. Tanulmányait a Móra Ferenc Általános Iskolában kezdte, majd a 608. sz. Szakmunkásképző Intézetben asztalostanulóként folytatta. Ekkor kezdett kerékpározni a Húsos SC-ben. Öt évig kerékpározott, majd átváltott a terepfutásra. 1985-től a Honvéd SE-ben edzett. 1986-ban Szegeden indult első maratoni versenyén, ahol a legjobb húsz közé került. A BVSC-ben maratoni távon országos bajnokságot nyert csapatával. 1989-ben nemzetközi versenyt nyert a 80 km-es távon. 1989-től számos világversenyen részt vett. 1997-ben fejezte be a versenyzést.
Szűcs Csaba 1965-ben született. Iskolás évei alatt sokszor futva járt be edzésre a Félegyházához közeli otthonukból. 1975-ben kezdett el atletizálni. Ifjúsági korában a 3000 m-es akadályfutás volt a fő száma. Később középtávfutóként versenyzett, majd kipróbálta a maratoni távot, ahol élete első versenyén magyar bajnoki címet szerzett. Saját idejét megjavítva egy évvel később megvédte bajnoki címét. 1992-ben részt vett a barcelonai olimpián, ám ezt sérülés miatt 10 km után fel kellett adnia. Számos versenyen részt vett, köztük az 1990-es Atlétikai Európa-bajnokságon is Splitben, ahol a tizenegyedik helyen ért célba. Eredményét azóta sem sikerült férfi maratoni futóinknak túlszárnyalni. Az 1993-as párizsi maratonon újabb magyar csúcsot ért el, melyet azóta sem sikerült megközelítenie magyar versenyzőnek.
Kürtösi Zsolt 1971-ben született. Diákévei alatt minden atlétikai versenyszámot kipróbált. 1993-ban lett először válogatott. 1995-ben a kilencedik helyen végzett a barcelonai fedett pályás világbajnokságon. Kiváló fiatalkori sporteredményeinek köszönhetően tagja lett az 1996-os magyar olimpiai csapatnak, melynek tagjaként 27. helyezést ért el. 1998-ban a Budapesten megrendezett Európa-bajnokságon kilencedik lett. Négy évvel később a bécsi fedett pályás EB tizenharmadik helyén végzett és még ugyanebben az évben a müncheni Európa-bajnokságon a tizenegyedik helyet szerezte meg. 2000-ben is képviselte hazánkat az olimpiai játékokon Sydneyben. Itt tízpróbában a 11. helyen végzett. Következő VB szereplésére 2001-ig kellett várni. Ekkor a kanadai Edmontonban rendezett világversenyen a tizenharmadik lett. Az országos fedettpályás hétpróba-bajnokságokon hatszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára, 1994-ben, 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben. Ezt követően sportágat váltott és a 2006-os torinói olimpián a négyes bob versenyében indult és csapatával a 24. helyen végzett.
Mizsei György ökölvívó szintén 1971-ben született. Már fiatalkorában felfigyeltek tehetségére, 1988-ban bronzéremmel tért haza a Junior Európa-bajnokságról. Ezt követően 1989-ben korengedménnyel indulhatott a felnőtt magyar bajnokságon, melyet meg is nyert. 1990-től a magyar válogatott tagja. Pályafutása alatt összesen hatszor nyert magyar bajnokságot. Felnőtt Európa-bajnoki szereplései során háromszor állhatott fel a dobogó harmadik fokára, 1991-ben, 1992-ben és 1996-ban. Hazánkat kétszer is képviselte az olimpiai játékokon. Először 1992-ben Barcelonában, ahol a legjobb négy közé jutott, majd az 1996-os játékon ahol 9. helyezést ért el.
Szabó Emese 1985-ben született. 1997-ben kezdett el cselgáncsozni Kunszálláson. Egy évvel később kipróbálta a birkózást is, majd 1999-től már versenyzett is a sportágban. Miután megszűnt a Kunszállási Judo Klub, édesapja Szabó József edző tanácsára versenyszerűen folytatta a birkózást. A 2005-ben rendezett junior VB-n az ötödik helyig jutott, három évvel később a főiskolás VB-n már a harmadik helyen végzett. Számos ifjúsági bajnokságot követően, eredményesen szerepelt a világversenyeken, emellett többször is magyar bajnoki címet szerzett. A 2007-ben Szófiában megrendezett Európa-bajnokságon az ötödik helyen végzett. Két évvel később ezt az eredményét túlszárnyalva a dobogó második fokára állhatott a Vilniusban megrendezett EB-n. 2010-ben a Herningben megrendezett felnőtt világbajnokságon tizedik lett. 2011-ben Dortmundban a nyolc között búcsúzott, majd a következő évben Belgrádban a tizedik helyen végzett.
Fotók sorrendben:
1., Molnár László (jobbról az első)
2., Dr. Varga Béla
3., Raggambi Fluck István
4., Dr. Zarándi László (balról az első)
5., Dr. Réczi László
6., Vadász László
7., Juhász László
8., Messzi István
9., Szűcs Csaba
10., Kürtösi Zsolt
11., Mizsei György
12., Szabó Emese (jobbról)
