Kéklámpás vaklármák
Országszerte évente több százan hívják a mentőket kifejezetten rossz szándékúan, minden ok nélkül csak azért, mert a telefonáló „gyönyörködni akar a kék lámpák fényében”, vagy mert kitolásból fel akarja ébreszteni a szomszédját. A telefonálók valószínűleg nem tudják, hogy a rosszindulatú riasztások kivonulásonként 30-40 ezer forintos kárt okoznak a mentőknek, de sokkal fontosabb az, hogy akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, hiszen a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá. A mentőszolgálat a vaklármák miatt havonta átlagosan húsz-harminc esetben kezdeményez rendőrségi eljárást országszerte, amelyek egy része büntetéssel végződik – mondta el az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál.
Az ilyen ügyekben természetesen a rendőrség nyomoz. Árvai Edinától, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a törvény két külön tényállást különböztet meg ezekben az esetekben. Az egyik a valótlan bejelentés, a másik a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele. Utóbbiról akkor beszélhetünk, ha valaki felhívja a 112-es, a 104-es, a 105-ös vagy a 107-es számot azért, hogy viccelődjön, vagy trágárkodjon.
– A valótlan bejelentés tényállását az valósítja meg, aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz. Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül – mondta el a szóvivő. A valótlan bejelentőt a járásbíróság figyelmeztetésben részesítheti, vagy vele szemben 5-től 300 ezer forintig terjedő pénzbírságot, maximum 180 óra közérdekű munkát szabhat ki, de akár 60 napig terjedő elzárással is sújthatja. A segélyhívót indokolatlanul tárcsázók 5 ezer forinttól akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal, illetve 6 órától 180 óráig terjedő közérdekű munkával is sújthatók.
Természetesen ha kétséget kizáróan nem állapítható meg a bejelentésből, hogy az valótlan, a rendőrök – a hatáskörükbe tartozó esetekben – mindig a helyszínre vonulnak, hogy ellenőrizzék a telefonban elhangzottakat. A rendőrökkel azonban ritkán szórakoznak, az eljárás alá vont bejelentők többsége a katasztrófavédelem és az Országos Mentőszolgálat munkatársainak segítségét kérik szükségtelenül.
A kéklámpás szerveknél azt tapasztalják, hogy az okostelefonok elterjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy a készülék használaton kívül – zsebben tárolva – automatikusan hívta a segélykérő számot. A zsebhívás kezdeményezéséhez még csak a billentyűzárat sem kell kioldani, sőt SIM kártyára sincs szükség – erre a problémára már a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Kovács Andrea mutatott rá. Hasonló probléma, mikor a telefon egy kisgyermek kezébe kerül és önfeledten játszik vele, ilyen esetben is tudja hívni a segélykérőt. A megyei tűzoltók egyébként tavaly 11 szándékosan megtévesztő jelzést kaptak.
– Akik valótlan tartalmú bejelentéseket tesznek, veszélyeztetik azokat, akiknek segítségre van szükségük. Amíg a tűzoltók a hamis jelzés alapján megadott helyszínre tartanak, addig érkezhet valós segítségkérés. Ilyenkor rendszerint egy távolabbi tűzoltóegység indul segítséget nyújtani. A káresemények felszámolásánál, segítségnyújtásnál minden perc számít, így a butaságból vagy rosszindulatból elvont idő komoly, beláthatatlan következményekkel is járhat – hangsúlyozta a szóvivő.
Hirtelen jobban lesz a „beteg” és elalszik a kocsitűz
A 104-re érkező telefonhívások egy része nem segélyhívás, hanem „valami egyéb”, például a hívó érdeklődik az ügyeletes patikáról, kéri hogy kapcsolják a kórházat, vagy csak belenevet a telefonba és leteszi. A kivonuló mentők is gyakran találkoznak vaklármával, amikor nem találnak beteget a helyszínen. Ennek elsősorban az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett és hazament. Ezt nem szankcionálják, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált.
A katasztrófavédelemnél is szoktak szembesülni téves jelzésekkel, amikor a bejelentő jóhiszeműen káresetet jelent be, azonban hibásan értékeli a körülményeket és csak a helyszínre érkezéskor derül ki, hogy rosszul látta az esetet. Ilyen lehet például, ha valaki egy autó felforrt hűtővizének páráját autótűznek véli, illetve szabályos, bejelentett szabadtéri égetést avartűzként jelez a katasztrófavédelem felé. Ilyenkor egyértelmű, hogy a bejelentőnek nem a tűzoltóság megtévesztése a célja, ezért a szabálysértési tényállás nem valósul meg.
Rendőr úr, csak vicceltem!
Egy bugaci telefonfülkéből tett bejelentést egy férfi a 104-es segélyhívó telefonszámra arról, hogy balesetet szenvedett és segítséget kér. A néhány perc alatt kiérkező rendőrök már nem találták a telefonfülkénél a bejelentőt, ahogy az időközben kiérkező mentők sem. A közelben igazoltattak egy zavartan viselkedő férfit, akiről kiderült, hogy ő volt a bejelentő. Az egyenruhások hiába érdeklődtek a balesetről, arról a férfi nem nyilatkozott, azonban a rendőröket szidalmazni kezdte, trágár szavakkal illette őket, majd közölte, csak viccelt a bejelentéssel. Eljárás indult ellene.
A menekültekre akarta kenni a balesetet
Egy 27 éves férfivel szemben azért indult büntető- és szabálysértési eljárás mivel telefonon arról tett bejelentést a rendőrségre, hogy őt leütötték, majd az autójába beszállt 6 migráns és azzal elhajtottak. Az ügyben indult büntetőeljárás során kiderült, hogy a férfi által megjelölt, „ellopott” gépkocsival a bejelentő és a barátja autózott Kiskunfélegyházán, majd egy kereszteződésben kisodródtak, a baleset után pedig elhagyták a helyszínt. A bejelentés valótlan volt, a férfit senki nem ütötte le, és az autóját sem lopta el senki. Az eljárás alá vont férfi beismerte a szabálysértés elkövetését.
