Macuka néni élete képekben
Képgaléria
A filmbemutató a családi, baráti összejövetelek mellett Macu néni aktív mindennapjait is felidézte. Kiderült sportos múltja is, hiszen tornász, síelős és kerékpáros képeket egyaránt mutathatott. Biztos, hogy ez az életmód is hozzájárult ahhoz, hogy 95 évesen is jó kedéllyel, tréfálkozó kedvvel fogadta a köszöntéseket, a barátok és ismerősök alkalmi kórusának előadását.
Dam Ottóné (Hrabovszki Mária – Macu néni) 1921. február 5-én született Gönyűn – Győr-Sopron megyében. Édesapja bádogos volt, édesanyja háztartásbeli. Budapesten laktak, Óbudán. Pesten járt iskolába, 4 elemit, 4 polgárit és egy év kereskedelmit végzett. Később kesztyűvarró tanfolyamra is járt. Szeretetben éltek, édesapja vidám, nótás ember volt, akihez Macu néni nagyon ragaszkodott.
Sokat sportolt, sízett és tornázott. A torna szakosztályban ismerkedett meg Hanis Bélával, akivel együtt tornáztak és szerelem szövődött közöttük. 1940-ben összeházasodtak. 1943-ban megszületett fiuk Béla. A férje 1944-ben a háborúban meghalt, ezután egyedül nevelte fiát, de édesanyja és édesapja sokat segített neki.
A Pannónia gyárban helyezkedett el Csepelen, ahol később művezető és nőfelelős lett. Nagyon sokat dolgozott, külön munkát is keresett. Kesztyűboltba vállalt bedolgozást. Késő éjszakáig az otthoni varrógépén dolgozott. Nagy szükség volt a keresetére, mert ez volt a család összes bevétele.
Közben megismerkedett Dam Ottóval, és úgy gondolta, hogy segíteni fog a gyerek nevelésben és anyagilag is jó lesz két kereset, ezért összeházasodtak. A házasságuk nem tartott sokáig – egy év után elváltak.
A Pannónia gyárból ment nyugdíjba, de ezután is megmaradt az otthoni munkája. Olyan barátság szövődött a tulajdonossal, hogy a mai napig leveleznek, rendszeresen csomagot küld, illetve évente többször meglátogatja.
A fia megnősült, Németországba költözött feleségével, de tartották a kapcsolatot, sokat látogatták Macu nénit, és többször kivitték őt is Németországba. Az unokája nyaranta jött Budapestre , akkor mindig nála lakott, jól megértették egymást, azóta is szeretetteljes levelezést folytatnak.
A németországiak nem tudtak ugyan eljönni a születésnapi köszöntésre, de két szeretetteljes hangvételű levelet is küldtek, amelyet az ünnepségen a gondozók olvastak fel. Az üzenetekből kiderült, hogy a külföldön élők nagy szeretettel gondolnak Macu nénire, és a legközelebbi személyes találkozásra sem kell sokáig várni.
s. r.
