A lakodalmak hangulatfelelősei
Harmadik alkalommal rendezett vőfély- és zenésztalálkozót az Óplébánia egyházközössége. Az egyre népszerűbb esemény megszervezésének több célja is volt – tudtuk Kiss Zoltán főszervezőtől, aki maga is vőfélykedik. Elmondta, fontosnak tartja, hogy népszerűsítsék és tovább adják ezt az ősi hagyományt. Szerencsére van utánpótlás, mert 18 vőfély érkezett a találkozóra, akik nem csak Félegyházáról és a környékből, hanem az ország számos pontjáról, de még a határon túlról is jöttek. Ugyanígy a vendégek is.
– A hagyományőrzés és a szórakoztatás mellett mindig valamilyen jótékony célra is gyűjtünk. Ezúttal az Óplébánia közösségi házának felújítására adakoztak a vendégek – tette hozzá Kiss Zoltán az Ótemplom sekrestyése, aki több mint 13 éve vőfélykedik. Mint mondta, egy váratlan felkérésnek köszönheti ezt a szép hivatást. Egyik barátja hívta meg az esküvőjére. Zoltán először azt gondolta, násznagynak hívják, de szerencsére még időben kiderült, hogy a vőfélyszerepet szánták neki. A vőfélykedést többek között évtizedes néptáncos múltjának köszönheti. A gátéri Kismakkos Néptáncegyüttes egyik alapítójaként jól ismeri ugyanis a magyar hagyományokat, ám mégis sok-sok felkészüléssel vált igazi vőféllyé.
A szombati mulatságon nem volt sem menyasszony, sem vőlegény, de ennek ellenére a lakodalmas jó hangulat nem maradt el. Ez köszönhető a zenekaroknak és a vőfélyeknek, akik valamennyien bemutatkoztak a népes vendégsereg előtt. A tizennyolc vőfély között három hölgy is akadt. A kecskeméti Csíkosné Répás Karolinát már jól ismeri a közönség. Ám a vajdasági Palicsról érkezett Nyers Tímeát először láthatták és hallhatták Félegyházán. Elmondta, gyermekkora óta nagyon szereti a lakodalmakat. Mivel nagycsaládban nőtt fel számos esküvőn és lakodalomban megfordult.
– Mindig nagyon tetszettek a népviseletbe öltözött vőfélyek, a ceremónia hangulata, a meghatódottság, az öröm, ami számomra nagyon gyönyörű volt. Ezért már kislányként eldöntöttem, ha megnövök, és a Jóisten is úgy akarja, akkor vőfély leszek. Ez sikerült is, már több mint egy évtizede vőfélykedek. Évente 25-30 esküvőre hívnak, még Magyarországra is. A 11 éves unokahúgom, Dávid Kitti is tőlem kapott kedvet ehhez a hivatáshoz. Ha a fiatalok kérik, akkor párban vezényeljük le a lakodalmat.
Kitti már akkor eldöntötte, hogy vőfély lesz, amikor meglátta keresztanyját az első vőfélyruhájában. Az első pillanatban beleszeretett a vőfélykedésbe. Kitti egyébként két éve jár vőfélykedni keresztanyával, de már az is előfordult, hogy egyedül celebrálta a mulatságot. Mint mondta, Tímeával megosztják a feladatokat, nagyon jól kiegészítik egymást. Tímea például a fiús háznál, míg Kitti a lányos házánál mondja a búcsúztató, ami mindig nagyon megható. Kitti azt is elmesélte, hogy felnőttként is folytatni szeretné ezt a szép hagyományt, de azt is tervezi, hogy mellette divattervező lesz.
Bokrétás kalap és a szalagokkal feldíszített vőfélybot
A lakodalmi hangulat elengedhetetlen felelőse a vőfély. A Kárpát-medencében ma is sokfelé követik ezt a hagyományt. Régebben a család barátja vagy rokona vállalta ezt a megtisztelő szerepet. Ma már inkább hivatásos vőfélyt hívnak, aki levezényli a lakodalmat. A vőfély először a menyasszonyos háznál kéri ki a menyasszonyt a szülőktől a leendő férje számára, majd elbúcsúztatja a családtagoktól. A lakodalomban a különböző fogások előtt kis versikével szórakoztatja a násznépet. Ezenkívül tréfás játékokkal szórakoztatja a vendégeket és az ifjú párt.
A vőfély elengedhetetlen kellékei a bokrétás kalap és a szalagokkal feldíszített vőfélybot. Ma már egyre több helyen a ceremóniamester váltja fel a vőfély, aki inkább a násznép tájékoztatását, mozgatását, animálását és szórakoztatását helyezi előtérbe a versek és népszokások helyett.
Fotó: Vajda Piroska
