Georgia, a Kaukázus gyöngyszeme
Képgaléria
A Földrajzi Szabadegyetemi sorozat programjaira rendszerint sokan jönnek, és ez most sem volt másként. A téma iránt érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a Hattyúház rendezvénytermét. A megjelenteket Kállainé Vereb Mária, a városi könyvtár igazgatója köszöntötte, majd Bense Zoltán földrajztanár és hegymászó mondta el bevezetőjét. Bemutatta a kiskunfélegyházi születésű előadót, akiről azt is elmondta, hogy tősgyökeres városalapítók sarja, aki híven ápolja a magyar kultúrát, és a világot járva mindenütt kutatja a Petőfi-szobrokat, sőt fényképek által meg is örökíti őket.
Dr. Tarjányi József előadásában elmesélte élményeit amelyeket georgiai barangolása során szerzett, a közönség ezáltal betekintést nyerhetett Georgia legszebb tájaiba. Ezen kívül történelmi visszatekintésben is részt vehettek azok, aki csütörtök este dr. Tarjányi József előadásán vettek részt.
Az előadót mindig is foglalkoztatta a finnugor- és mongol kaukázusi elmélet, amely szerinte egymással folyton csatázik, mégis mindkettőben van igazság. Utazásai során ezeket az elméleteket próbálta alaposan körül járni. Most Georgiában, vagy ha úgy tetszik Grúziában szerzett tapasztalatait ismertette. Véleménye szerint nagyon sok információt szereztek azok a kutatók, akik az elmúlt 200 évben ezt a területet bejárták.
"Én méltán nevezem Georgiának Grúziát" – mondta eltökélten az előadó, majd azzal folytatta, hogy ez a név, amelyet ő jobban szeret használni Szent Györgyre utal, aki az ország védőszentje. Új és régi térképekkel illusztrálta mondandóját, sőt, még a városok, falvak és a bejárt tájak fényképeit is megmutatta a közönségnek. Többek számára a múzeumokban fényképezett szkíta kincsek voltak a legérdekesebbek, némelyeket pedig a Georgiában található Szentistván nevű falu elnevezése ragadott magával.
V. K.
