Kiskunfélegyháza a dobogósok között
Képgaléria
Két kategóriában mérettettek meg a fiatalok. A kiskunfélegyháziak mindkét kategóriában dobogós helyezést értek el. Az alsóházi mesemondók között Endre Barna a harmadik, vagyis Meseország országbírója lett, a felsőházi mesemondók között pedig Vincze Zsolt ugyancsak 3 helyezést ért el, ő is az országbírói címet kapta.
Ám egy ilyen versenyen való részvételt, sok tanulás, felkészülés előz meg. Kíváncsi voltam arra, hogy a kiskunfélegyházi fiúk hogyan jutottak el erre a versenyre. Beszélgetésünk során azonnal kiderült számomra, hogy mindkét legény nagyon szereti a meséket és a könyveket, gyakran megfordulnak a városi könyvtár Gyermekbirodalmában, hiszen itt mindig megtalálják a számukra kedves és érdekes olvasmányokat. A megyei mesemondó versenyt városi elődöntők előzték meg. Kiskunfélegyházán ezt az elődöntőt a Városi Könyvtárban rendezték meg, itt jutottak tovább a fiúk a megyei vetélkedőre.
Vincze Zsolt a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5. osztályos tanulója. Az, hogy mennyire szereti a meséket, abból is kiderül, hogy míg másoknak kis korukban egy-egy plüss játék volt a kedvenc alvótársuk, addig ő mindig is a kedvenc mesekönyvével aludt el. Erre a versenyre egy humoros mesét vitt, melynek címe a Pletykás asszonyok. Szerinte nehéz nyelvezetű mese volt, sok régies szó volt benne, ami megnehezítette a felkészülését. De állta a sarat. A versenyen a többi mesét is örömmel hallgatta, azt mondta, nagyon szórakoztató meséket hoztak a többiek is. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy Zsolt színész szeretne lenni. Talán ez nem is olyan meglepő, hiszen a versenyen elért eredménye is azt mutatja, hogy Zsoltnak tehetsége és szorgalma is van a mesemondáshoz, ami az első lépés a színésszé váláshoz.
A 8 éves Endre Barna hobbiból mesél. Ő fogorvos, vagy úszó szeretne lenni. A mesemondás az egyik kedvenc elfoglaltsága. Barna a Constantinum Katolikus Általános Iskola 2. osztályos tanulója, óvodás kora óta szinte minden mesemondó versenyen részt vesz. Azt mondja, a tanítónője és édesanyja segítsége nélkül nem jutott volna el erre a versenyre, mert bizony kalandos út állt előtte. Elsőként egy olyan mesét tanult meg, amelyik nem fért bele az 5 perces időkeretbe, így egy hétvége alatt egy újabb mesét kellett megtanulnia. Érdekes módszert választottak a memorizálásra. Édesanyja a telefonja segítségével felvette Barna előadását, majd együtt visszahallgatták. Így Barna hallhatta a hibáit, és így javíthatott is rajtuk. Barna tavaly is jelentkezett a Városi mesemondó találkozóra, ahol különdíjas lett, ám nem jutott tovább a megyei versenyre. Idén viszont sikerült neki, és ezáltal kitartása és szorgalma példaként is szolgálhat azok előtt, akik az idén nem jutottak el a megyei döntőbe. Barna azt is elárulta, hogy a versenyszellem sem akadályozta meg, hogy a gyerekek barátságot kössenek. A szünetekben együtt játszottak, még életre szóló barátságok is kötődtek.
V. K.
