Harcban a kilókkal
Vanda ma volt suliban! Annyira örülök neki, hogy el sem tudom mondani! Persze, az nem látszik rajta, hogy kövérebb lenne, de hogy vidámabb, az biztos. Azt mondta, hogy ha tartja a 45 kilót, akkor járhat suliba! És tartani akarja, mert ha nem jár suliba, nem tud leérettségizni, és akkor hogy megyünk együtt egyetemre? Mert Vandával ovis korunk óta egy csoportba, egy osztályba járunk. Naná, hogy egyetemre is együtt megyünk majd.
Csak az a baj, hogy Vanda nagyon duci kislány volt. Vagyis, amikor ovisok voltunk, még nem volt baj, mert mindenki imádta a kis pufók karját meg a gödröcskéket az arcán. Csak aztán nagyobbak lettünk, és jöttek a tesiórák, ahol Vanda finoman szólva sem teljesített valami jól. Igazság szerint annyira soha nem csúfolták a kilói miatt, mert vagány csaj, szerette mindenki az osztályból. Csak éppen járni nem járt vele senki. Márkóval például három éven keresztül tök jó barátok voltak, együtt lógtak mindig, de a srácnak eszébe sem jutott, hogy együtt járjanak. Vanda meg fülig szerelmes volt bele, és szenvedett, mint az állat. Annyira, hogy nem bírtam már tovább, és leültem Márkóval beszélni. Amikor rájött, hogy Vanda szerelmes belé, totál lefagyott.
– Vanda? Belém? Szerelmes? – kérdezte tök „értelmesen”.
– Igen – válaszoltam –, Vanda beléd szerelmes. Miért olyan hihetetlen ez?
– Hát mert tudod… – és a karját maga köré tárta, utalva Vanda testalkatára.
Komolyan, nem akartam hinni a szememnek! Rá is kérdeztem gyorsan:
– Azért, mert kövér?
Márkó dadogott valamit, mert azért nem tök hülye, azt levette ő is gyorsan, hogy a kövér lányok is lehetnek szerelmesek, de láttam a fején, hogy nem nagyon hiszi el ezt a dolgot. Annyira felhúztam magam, hogy szóhoz is alig jutottam. Na jó, annyira azért nem, hogy ne osszam ki Márkót, hogy nézzen már magára, ő se egy body builder alkat, neki is ott a kis pocakja, arról nem is beszélve, hogy szerintem még alacsonyabb is Vandánál. Mert ugye a csajnak topmodellnek kell lennie, vékonynak, mint a nádszál, hajlékonynak, és ha lehet, izmosnak is. És persze legyen mindig tökéletes a frizurája meg a sminkje, és ne legyen soha egy rossz napja se. A srác persze elhagyhatja magát, elkezdheti növeszteni a sörpocakját már a gimiben, lóghat rajta a ruha, mint tehénen a gatya. Szóval a végén jól be is szóltam Márkónak, hogy össze lehetne vetni a testtömeg indexét az IQ-jával, bár ezt lehet, hogy nem kellett volna. De az az igazság, hogy annyira felhúzott, hogy valaki ott van mellette már három éve, és tökre megértik egymást, Vanda tényleg nagyon okos, de cuki is tud lenni, és a srác észre sem veszi, csak azért, mert van rajta néhány plusz kiló?
Szóval Vandának volt néhány ilyen esete a fiúkkal. Én persze nem mondtam neki semmit, de hamar levette, hogy ő azért nem jár senkivel, mert kövér. Pedig nem is volt kövér. Vagy nem annyira. Mindegy, a lényeg, hogy elkezdett fogyókúrázni. De nagyon durván. Napokig nem evett semmit, csak tejet ivott egy-egy pohárral. És tényleg fogyni kezdett. Csak úgy dobálta le magáról a kilókat. És ahogy fogytak Vandáról a kilók, úgy gyűltek köré egyre többen a srácok. Én meg szívem szerint üvölteni szerettem volna, hogy ez ugyanaz a Vanda, aki két hónapja volt! Akkor miért nem szerettétek! Akkor miért nem kellett nektek?
Vanda ragyogott, soha nem volt ilyen boldog, mint abban a néhány hétben. Csak aztán kezdtek jönni a bajok, mert nem tudott leállni a fogyással. Hiába volt már csont és bőr. Egy kövér lányt látott a tükörben. És jött a kórház, a klinika, az infúzió. Meg persze a pszichoterápia és a kortárs segítő csoport. Hogy rájöjjön arra, amit mindig is tudott: az igazi értékek nem kilóra mérhetők.
Miklya Luzsányi Mónika
