Titkok a levéltárból - Második női díszpolgárunk: Szántó Piroska
Vele együtt érettségizett Morell Mihály is, aki később szintén neves művésszé vált. Akkoriban lányok csak magántanulók lehettek a fiúknak fenntartott gimnáziumban, csak bizonyos órákat látogathattak, a szünetekben pedig külön tanárnő felügyelt rájuk. Egy fennmaradt diákújságból tudjuk, hogy fiú osztálytársai titkos szavazásra bocsátották a kérdést, hogy a négy lány magántanuló-osztálytársnő közül ki a legszebb, s a „versenyt” 14 szavazattal Szántó Piroska nyerte meg.
Először az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ez utóbbi intézményből baloldali politikai tevékenysége miatt zárták ki. Ezt követően magániskolában, képzőművész csoportokban csiszolta tudását. Az első, 1934-ben megrendezett Félegyházi Nap számára plakátokat tervezett, melyek fennmaradtak a levéltárban.
Az 1930-as évek végétől haláláig a szentendrei művészélet szereplőjeként tartották számon. Korai stílusát expresszív kifejezésmód jellemezte, majd az 1940-es évektől szürrealisztikus vonások jelentek meg művészetében, gyakran festett emberi tulajdonságokkal felruházott növény- és állatmotívumokat. A természettel kialakított bensőséges kapcsolat végigkísérte alkotómunkáját. Az 1950-es években irodalmi művekhez készített illusztrációkat.
Nemcsak a képzőművészetben, hanem az irodalomban is maradandót alkotott, elbeszéléseiben életének fordulópontjairól vallott, és kortársainak állított emléket. Munkásságát számos hazai és külföldi kitüntetéssel, díjjal jutalmazták. A szülőváros által adható legnagyobb elismerésre, a díszpolgári cím adományozására 1998-ban került sor, a város így adózott a település hírnevét öregbítő, kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó alkotó előtt. Szántó Piroska sajnos már nem vehette át a kitüntetést, 1998. augusztus 2-án elhunyt. Festményeiből a Kiskun Múzeum rendezett kiállítást.
