Adóhiányt okozhat a behajtási költségátalány
A behajtási költségátalány 2011-ben történő európai szintű bevezetése elsősorban arra irányult, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel szemben, erősítve ezzel a vállalkozások fizetési morálját.
Az idén március 24-én életbe lépett 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról három új elemmel módosult a 2013-ban elfogadott rendelkezésekhez képest: a legfontosabb változtatás, hogy ezentúl az új rendelkezésnek megfelelően a szöveg a „köteles fizetni” helyett már a „tarthat igényt” illetve „követelheti” kifejezéseket tartalmazza. Ezért a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíteni akarja-e a behajtási jogát vagy sem a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.
„A most elfogadott rendelkezés már valóban harmonizál az uniós irányelvvel, mivel a behajtással kapcsolatos költségátalány ugyan járhat a hitelezőnek, de nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában. Ugyanakkor a behajtási költségátalányra jogosult cégeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a késedelem bekövetkezésétől számított egy év jogvesztő határidő” – hívja fel a figyelmet Kőszegi Anna, a Baker Tilly Hungária könyvvizsgálati szolgáltatásokért felelős partnere. Hozzátette: „Azon vállalkozások, amelyek korábban nem könyvelték a behajtási költségátalány fizetésből eredő kötelezettségeiket, azoknál önrevízió keretében rendezni kell a könyvelést az adóhiány elkerülése érdekében.”
A fizetési határidő lejárta után járó 40 eurós (kb. 12 500 forint) átalánydíj az erre jogosult vállalkozás részéről nem képez ÁFA-alapot és illeték hatása sincsen, viszont növeli az adózás előtti eredményt, ezáltal a társasági adó összegét is. Ezzel kapcsolatban Kőszegi Anna kiemelte: „Az érintett cégeknek, a számviteli politikájukban meghatározott mérlegkészítés időpontját figyelembe véve, már a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, ami társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezhet.”
Az új rendelkezés ugyanakkor nem változtatott az eddigi eljárási gyakorlaton: az átalánydíj továbbra is a késedelmi kamaton felül jár, és szerződésben szerepeltetni sem szükséges, hiszen törvényi szabályozás vonatkozik rá.
„A költségátalányról szóló új törvény további eleme, hogy az csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből származó pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik. Emellett a törvény már a kereskedelmi ügylet fogalmát is meghatározza: ennek értelmében kereskedelmi tranzakciónak az számít, ha vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között olyan ügyletet bonyolítanak le, amelynek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében”.
