Titkok a levéltárból - Harmadik női díszpolgárunk: Fazekas Ágnes Mária Blandina
Fazekas Ágnes − a későbbi Blandina nővér – tehetős félegyházi családból származott, felmenői között több személyt is találunk, akik tevőlegesen is részt vállaltak a város, illetve a vármegye vezetésében. Ágnes ötödik lánygyermekként 1897. február 24-én született. Elemi és polgári iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, tanítónői oklevelét 1915-ben vette át a Constantinumban, majd a kalocsai polgári iskolai tanítónőképzőben tanult tovább.
1918 januárjában, 21 éves korában kérte felvételét a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatába, ahol a Mária Blandina szerzetesi nevet kapta. 1918 és 1920 között a társulat kalocsai polgári leányiskolájában tanított, majd Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, 1922-ben szerezte meg a pedagógia és filozófia szakcsoportra képesített tanítónőképző-intézeti tanári diplomáját és ez évtől kezdődően a kiskunfélegyházi Constantinum tanítónőképzőjéhez kapott beosztást. Itt egy új és a maga nemében egyedülálló iskolatípus, a két évfolyamos gazdasági leányiskola létrehozásánál bábáskodott 1924-ben.
1930 szeptemberétől őt nevezték ki a Constantinum összes iskoláinak igazgatónőjévé. 1933-ban a társulat bajai iskolájánál lett tanulmányi felügyelő, majd 1936-tól újra Félegyházán dolgozott, a Constantinum igazgató-főnöknőjévé nevezték ki. Úttörő jellegű vállalkozásként 1938-ban létrehozta városunkban az ország első, négy évfolyamos, érettségit adó mezőgazdasági leány-középiskoláját, melynek tantervét és érettségi utasításait is ő dolgozta ki.
Munkássága elismeréseként az országos tanügyigazgatásba is bevonták. Blandina nővér 1942-től 1946-ig az intézet összes iskoláinak igazgatónőjeként működött, majd 1946-tól a Constantinum anyagi ügyekért felelős igazgatója lett, s emellett 1948-ig, az iskola államosításáig megtarthatta a mezőgazdasági középiskola közvetlen irányítását is. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, 1950-ben pedig feloszlatták a szerzetesrendeket. Blandina nővér Félegyházán maradt, a még saját tulajdonában meghagyott földbirtok jelentős részét önként átadta a Constantinum egyik utódintézményének, a maga használatára csak kb. 4,5 hold területet tartott meg.
1981-ben hunyt el, az Alsótemetőben lévő családi kriptában helyezték végső nyugalomra. Az utcát, ahol lakott az 1990-es évek elején róla nevezték el, 2010-ben pedig Kiskunfélegyháza díszpolgárává választották.
Ónodi Márta
