A közjegyzői okiratok többlet-joghatása
Amennyiben azonban erre kerülne sor, jogászként mindenképpen az a javaslatom, hogy a felek forduljanak szakemberhez, akár ügyvédhez, akár pedig közjegyzőhöz. Erre nem pusztán azért van szükség, mert a szerződők a maguk kútfőjéből esetleg nem lennének képesek leírni mit is szeretnének, hanem azért is, mert sok esetben az egyes szerződéseknek megvannak a maguk törvényi érvényességi kellékei, amiket egy jogban járatlan ember nem valószínű, hogy ismer, és amelyek nélkül a szerződés nem fog létrejönni a felek között, ergo bírói úton nem lesz kikényszeríthető.
Itt pedig el is érkeztünk a címben szereplő utalásunkhoz, vagyis mit jelent az, ha a felek a szerződésüket közjegyző előtt kötik meg, azaz közjegyzői okiratba foglalják. Kevesen tudják, hogy a közjegyzők nem csupán a hagyatéki eljárás során, illetve különböző közhiteles tanúsítványok készítése során járnak el, de tevékenységük felöleli szinte a teljes polgári jogi szerződéses palettát, kezdve a kölcsönszerződésektől az adásvételi szerződésen át, a bérleti szerződésig, sőt még társasági szerződést is készíthetnek. Arról pedig még kevesebben értesülnek, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségek közvetlenül, tehát bíróságon indított per nélkül végrehajthatóak, ha a kötelezett nem teljesíti az általa vállaltakat. Így pl. egy bérleti szerződést mindenképpen érdemes közjegyzői okiratba foglaltatni, mert ezáltal megelőzhető egy hosszadalmas pereskedés, arra az esetre, ha a bérlőt netalán a bérleti díj nem fizetése miatt ki szeretné lakoltatni a tulajdonos.
Amennyiben tehát a felek bármelyike bizonytalan a szerződéses partnere teljesítő készségében, vagy képességében, akkor javasolt, hogy az illető forduljon közjegyzőhöz, mert ez egy fontos biztosíték lehet számára a későbbiek során.
Dr. Csonka Péter, közjegyzőhelyettes
