Hattyúházi könyvajánló

A Költészet napját 1964-től ünnepeljük. Azóta minden év április 11-én irodalmi rendezvények keretében emlékeznek meg a poétikáról és az egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról. Sokan azonban nem is tudják, hogy nemcsak József Attila született ezen a napon, hanem Márai Sándor, a XX. század egyik legjelentősebb prózaírója is. Ezúttal néhány róluk szóló írást és általuk írt olvasmányt ajánlunk.

Valachi Anna: „A nő számomra rejtély” című könyvében a szerző József Attila képzelt és valódi nőkapcsolatait tárja fel. Márai Sándor Füves könyve egyszerű példákkal felel az élet fontos kérdéseire, elemi ismereteket közvetít.

A szegények iskolája című írását maga Márai Sándor nevezi kézikönyvnek, azaz használati utasításnak a szegénységhez. Ebben a kötetben szabadon röpdös a szerző játékos kedve, iróniája. Sokan tartják az író legszórakoztatóbb írásának.

A költészet napját követően, április 14. a Könyvtárosok Világnapja. Olyan közismert emberek is „művelték” életük egy-egy szakaszában ezt a hivatást, mint például Louis Hector Berlioz, Immanuel Kant vagy XI. Pius pápa, a magyarok közül pedig Móra Ferenc, Weöres Sándor, Antall József, Sólyom László és Földes László Hobó. Hamvas Béla magyar író, filozófus, esztéta, - aki ugyancsak könyvtáros volt -, így méltatja ezt a pályát: „A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény.”