Kultúra 2016. április 7. 11:30

Akkor fuss jó messzire…

Akkor fuss jó messzire…
A fiúk és a lányok egyenlő jogokkal rendelkeznek. Tényleg? Ezt te is így tapasztalod? Mert Tina szerint nem, vagy nem teljesen. De mit tehet egy lány, ha mondjuk zaklatás éri? Ha bántalmazzák? Tényleg ő a bűnös, ha „kihívóan” öltözködik egy buliban, és utána rászállnak a srácok? És mit tegyen, hova fordulhat, ha bajban van? Ki segít neki? A képzeletbeli blog szerzője, Tina felteszi azokat kérdéseket, amelyeket te talán nem mersz, és megtalálja rá a válaszokat is. Ebben segít másoknak is a Norvég Civil Alap támogatásával létrejött projektsorozat, amely a női jogok kérdéseit járja végig a Kreatív Mozaik Alapítvány szakembereinek segítségével.

Violáék most nálunk laknak! Ez nagyon jó, mert annyit játszhatok a kis Menyussal, amennyit akarok. És nagyon rossz, hiszen arról van szó, hogy Viola nem mer hazamenni, mert fél, hogy Albert megint megveri.

Anya azt mondja, még az a jó, hogy Viola el tudott jönni. Mert sokan ezt sem merik megtenni. Hiába bántja őket a férjük, hiába verekszik, annyira félnek, hogy nem merik otthagyni azt a brutális pasast. Sőt, beszélni se mernek arról, hogy bajban vannak. Pedig megtehetnék, mert itt a városban is van kihez fordulniuk. De nem mernek segítséget kérni. Ennek persze többféle oka lehet, nem csak a félelem. Anyu szerint egy furcsa szerelemféle kapcsolat ez. Olyan kötődés, amiből nagyon nehéz kilépni. Meg sokszor szégyellik is a nők, hogy ilyen rossz lett a házasságuk.

– Igazán el se kéne kezdeni egy ilyen kapcsolatot – mondogatja mindig anyu, és a lelkemre köti – Ha egy fiú rendszeresen fogadkozik, hogy ő aztán soha nem ütne meg egy nőt… No, akkor kapd fel a nyúlcipőt, és fuss el jó messzire. Mert egy normális srácnak eszébe sem jut ilyet mondani.

Violának is az elején kellett volna elfutnia jó messzire Alberttől. Legalábbis anyu szerint. Mert ez a kapcsolat már az elején sem volt teljesen oké. Viola anya unokatesója, szóval jól ismeri az egész sztorit. Albertnek mindig is könnyen eljárt a keze. De Violát sokáig nem bántotta, csak a haverjaival verekedett. De amikor még csak együtt jártak, látni lehetett, hogy Violának nincs sok szava Albert mellett. Mindig minden úgy volt, ahogy Albert akarta. Aztán meg, amikor összeházasodtak, rendszeresen elvette Viola pénzét. Még a bankkártyáját is. Nem engedte el sehova. A barátnőivel se nagyon találkozhatott. Még azért is üvöltött, ha valakivel hosszabban telefonált. Aztán már nemcsak üvöltött, hanem ütött is. Egyre többször. Egy ilyen alkalommal menekült el hozzánk Viola először. És azóta többször is. Anyu szerint el kellene válniuk, mert Violának is joga van a szabad életre. Nem kell tűrnie, hogy Albert uralkodjon rajta, akkor sem, ha történetesen a felesége, és Albert a kis Menyus apja. Ahhoz meg végképp nincs joga senkinek, akárki is legyen az, hogy bántalmazza a másikat. Bezárja, elvegye a pénzét, vagy éppen megzsarolja, erőszakoskodjon vele, megalázza, szexuálisan zaklassa. Hogy ez ellen tenni kell. Mindegy, hogy férfi vagy nő az illető. Mert akármilyen furcsa, az is előfordul nemegyszer, hogy éppen a feleség bántalmazza a férjét vagy a gyerekeit.

Megkérdeztem anyut, hogy mi van akkor, ha valakivel ugyanezt az apukája csinálja. Mert ismerek ilyen lányt a suliból. Anyu szerint ott is a feleségnek kellene lépnie elsősorban. De ha ő nem tud, léphet a gyerek is. Keresse meg az osztályfőnökét vagy az iskolában a gyerekvédelmi felelőst. Ha nem akarja, hogy kitudódjon, akkor  keresse a Kreatív Mozaik Alapítvány ifjúságsegítőit a [email protected] címen. Ha pedig csak beszélgetni szeretnél valakivel a témáról, akkor hívd az ingyenesen, névtelenül, előhívószám illetve körzetszám  nélkül hívható 116-111-es számot.  Mert a gyereknek is van joga ahhoz, hogy megvédje magát, ha bántalmazzák.

Miklya Luzsányi Mónika





 

Kövessen minket a Facebookon is!