Bács-Kiskun, a kétsebességes egység
– Magyarországon több mint 30 éve csökken a népesség. Ez alól nem kivétel Bács-Kiskun sem. Ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol bár a gyermekszületés nem pótolja az elhunytak számát, de a beköltözők kiegyenlítik vagy mérséklik a csökkenést – mondja Kocsis-Nagy Zsolt. A belföldi vándorlás következtében 2014-ben a Kecskeméti és a Tiszakécskei járás kivételével valamennyi járásban csökkent a népesség. Az elmúlt tíz év (2005-2014) összesített adatai alapján is csak az említett két járásban alakult ki vándorlási többlet. Ezekben az években az ott élők számához képest leginkább a Bácsalmási, a Kalocsai és a Jánoshalmi járás népessége csökkent, az ezer lakosra jutó negatív vándorlási különbözet éves átlaga 6-8 fő között alakult (a megyei átlag: ezer lakosonként 2 fő veszteség). A legkedvezőbb helyzetű Kecskeméti járásban pedig ezer lakosonként évente 4 fővel nőtt a népesség. Ennek részben az az oka, hogy a megyeszékhelyen könnyebb elhelyezkedni és magasabbak is a fizetések.
A megyeszékhelyen magasabb a fizetés
2014-ben a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, és létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében a 243 ezer forintos kecskeméti havi bruttó átlagkeresetek 23 százalékkal haladták meg a megyei átlagot - teszi hozzá a főosztályvezető. Meg kell azonban jegyezni, hogy a különbség nem elsősorban a „kétsebességes” megye következménye, hanem inkább város és vonzáskörzet, valamint az ezen kívül eső vidék területi egyenlőtlenségeiből adódik. Ez a különbség más megyékben is megfigyelhető. 2014-ben pl. a hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi, a relatíve fejlett Győr-Moson-Sopron megyében a győri átlagkeresetek is a kecskemétihez hasonló arányban haladták meg a megyei átlagot.
Ahol nincs munka
A munkanélküliségről járási szintű információk csak a tízévenkénti népszámlálások adataiból állnak rendelkezésünkre - mondja Kocsis-Nagy Zsolt. Évenkénti adatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által gyűjtött nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozóan vannak. Ez utóbbiak alapján a munkanélküliségi ráta (munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) helyett a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú állandó népességhez viszonyított arányát tudjuk számítani. 2014-ben a megyében a munkaképes korú népesség 6,7 százalékát tartották nyilván álláskeresőként. Arányuk a Jánoshalmi járásban volt a legmagasabb (11,5 százalék), de ezen kívül még a Kiskunmajsai, a Kalocsai, a Kunszentmiklósi és a Bácsalmási járásban is kedvezőtlen, 8 százalék körüli volt a mutató értéke. A nyilvántartott álláskeresők aránya a Tiszakécskei, a Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi járásokban volt a legalacsonyabb, 5-6 százalék körül alakult. Ezek a tendenciák többnyire az elmúlt tíz év vonatkozásában is megfigyelhetők: legkedvezőtlenebb helyzetű térségeknek a Jánoshalmi, a Bácsalmási, a Kalocsai és a Kunszentmiklósi, a legjobb helyzetben lévőknek pedig a Kecskeméti, a Kiskunfélegyházi és a Tiszakécskei járás tekinthető.
Idősödő járások
Tavaly januárban a megye népességének 29 százaléka, 148 ezer fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban. Arányuk a megye déli részén, a Bácsalmási, a Kalocsai, a Jánoshalmi és a Bajai járásban volt a legmagasabb, 34-32 százalék körüli. Ezzel szemben a Kecskeméti járásban élőknek mindössze negyede kapott ilyen ellátást, de a kiskunmajsai, a kunszentmiklósi és a tiszakécskei térségben is a megyei átlag alatt alakult a mutató értéke. A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összegének 2015. januári megyei átlaga 99 ezer forintot ért el. Ez az összeg a Kecskeméti járásban volt a legmagasabb, közel 111 ezer forint, ezen kívül a Bajai és a Kiskunfélegyházi járásokban is a 100 ezer forintot közelítette. A havi ellátás összege a Kiskőrösi és a Jánoshalmi járásban volt a legalacsonyabb, nem érte el a 90 ezer forintot. Az ellátás tehát inkább azokban a térségekben magasabb, amelyekben nagyobb város Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza is található.
Változás tíz év alatt
A népesség korösszetételének kedvezőtlen változása általános jelenség, 2015. január 1-jén Bács-Kiskun megyében 30 százalékkal több 65 éves vagy idősebb ember élt, mint 15 év alatti gyermek (tíz évvel korábban még majdnem azonos volt a létszámuk). Az idősek és a gyermekek aránya (öregedési index) a Kalocsai és a Bácsalmási járásokban a legkedvezőtlenebb, de a bajai és a jánoshalmi térségben sem sokkal jobb a helyzet. Ezekben a járásokban mindenütt legalább másfélszer annyi idős ember él, mint gyermek. A kecskeméti térségben viszont még mindig csaknem megegyezik a gyermekek és az idősek száma. A Kunszentmiklósi, a Tiszakécskei, a Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai járásokban is relatíve kedvezőbb a korösszetétel, a megyei átlag alatt, vagy akörül alakult a mutató értéke. Az elmúlt tíz évben mindenütt idősödött a népesség, a változás mértéke a Kalocsai és a Bácsalmási járásban volt a legerőteljesebb.
A születések számának alakulása nyilvánvalóan nagyrészt az előzőhöz hasonló tendenciákat mutat. 2014-ben Bács-Kiskun megyében ezer lakosonként 9 élveszületés történt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma a járások közül a kecskemétiben és a kiskunmajsaiban volt a legmagasabb (10-10), a bajaiban, a jánoshalmiban és a kalocsaiban pedig a legalacsonyabb (7-8). A születések és a halálozások különbségéből adódóan az utóbbi tíz évben évente átlagosan 2400 fővel csökkent a megye népessége. Bács-Kiskunban tavaly január 1-én 513 ezer 687 lakos élt.
Lakásépítés mélyponton
A gazdasági válság miatt mélyponton a lakásépítési szektor. 2014-ben Bács-Kiskun megyében mindössze 243 lakás épült, tízezer lakosonként kevesebb, mint öt. Az új lakások közel kétharmadát – 158–at – a Kecskeméti járásban vették használatba, tízezer lakosonként 10 lakást.
A Jánoshalmi, a Kunszentmiklósi és a Bácsalmási járásban viszont alig, vagy egyáltalán nem épült lakás 2014-ben. Az elmúlt tíz év átlagát tekintve a tízezer lakosra jutó lakásépítés szintén ebben a három járásban a legalacsonyabb. A 2014. évi végi 240 ezres lakásállománynak megyei szinten 3 százaléka, 7258 lakás épült a 2005-2014 közötti időszakban, amely arány a Kecskeméti járásban 5,5 százalékot tett ki, a Bácsalmási és a Kunszentmiklósi járásban viszont az egy százalékot sem érte el a mutató értéke.
Kedvezőbb helyzetű járások:
– A Kecskeméti járás előnye vitathatatlan, az álláskeresők arányát kivéve valamennyi vizsgált mutató alapján a legkedvezőbb helyzetben lévő terület.
– A Tiszakécskei járás szintén kiemelhető: a vándorlás, az álláskeresők és nyugdíjasok aránya és az öregedési index megyei szinten kedvezően alakult. Az álláskeresők arányát, valamint a nyugdíjak összegét tekintve a Kiskunfélegyházi járás is megemlíthető.
– A fentieken kívül még a Kunszentmiklósi és a Kiskunmajsai járásnak vannak kedvezőbb mutatói, de előnyük kizárólag a népesség korösszetételében, így a nyugdíjasok kisebb, a születéseknek pedig nagyobb arányában mutatkozik meg.
Kedvezőtlen helyzetű járások:
– Az adatok alapján leghátrányosabb térségnek a Bácsalmási és a Jánoshalmi járások tekinthetők, szinte az összes vizsgált mutató alapján ez a legrosszabb helyzetű terület a megyében. Ebben a kategóriában a Kalocsai járást is meg kell említeni, ahol a vizsgált demográfiai mutatók, valamint az álláskeresők aránya is igen kedvezőtlenek.
– A Kiskunmajsai és a Kunszentmiklósi járást szintén meg kell ebben a kategóriában említeni, mert az álláskeresők aránya igen magas, és a Kunszentmiklósi járásban a lakásépítések száma is nagyon alacsony.
– A Bajai járás a születések és a nyugdíjasok arányát tekintve került a leghátrányosabb helyzetű térségek közé.
Fotó: Bács-Kiskun Megye címeres zászlója
