A dalköltőre, a kultúrateremtő Haubner Károlyra emlékeztek

A 85 éve elhunyt dalköltőre, karmesterre, énektanárra, Kiskunfélegyháza díszpolgárára emlékeztek április 11-én az Alsótemetőben. Sírjánál Gyenes Attila önkormányzati képviselő méltatta „Félegyháza dalos pacsirtájának” kultúrateremtő és kultúraőrző tevékenységét.

Gyenes Attila kiemelte: Haubner Károly pedagógusi és kultúrateremtő tevékenysége példa értékű. Szerzeményei egyedülálló alkotások, amelyekben megjelenik a szerző korszakának érzés- és hangulatvilága. Méltán döntött úgy Kiskunfélegyháza városa, hogy 2009-ben díszpolgárává választotta és a helyi értéktárban is számon tartja munkásságát.

Haubner Károly dalköltő, karmester, énektanár Nagyszalontán született 1863-ban. Életútját 1884-től követhetjük nyomon, ekkor költözött városunkba, és lett a Szent István- templom kántora.

Később tisztviselői pályára lépett, előbb a kiskunfélegyházi Népbanknak, majd jogutódjának, az Angol-Magyar Bank Rt.-nek volt hűséges pénztárosa. Munkája mellett 25 éven át generációkat tanított énekre a polgári leányiskolában és a főgimnáziumban, illetve egyházának kántortanítókat képzett. De többre volt hivatott: küldetésnek, missziónak tekintette a dalosköri munkát.

Több mint két évtizedig vezette a Kiskunfélegyházi Daloskört, illetve a Polgári Daloskört. Főkarnagyi munkásságával egyenrangú dalszerzői pályája: egyházi énekek, négyeskari és vegyeskari művek, műdalok és dalok alkotják életművét. Petőfi lelkét, a boldog békeidők fehérkalácsos, nótás, édes hangulatát, a megcsonkított Magyarország érzéseit szólaltatták meg ezek a dalok. Pályájának új irányt adott, amikor már nemcsak írt, alkotott, hanem gyűjtött is dalokat.

Szalay Gyula, a Kiskun Múzeum igazgatója kérte fel, hogy gyűjtse össze a város és környékének nótáit. A kutatómunka eredményét A nótás Félegyháza című kiadványban jelentette meg. Nagy értéke ennek a kéziratos gyűjteménynek, hogy az énekeket teljes szöveggel és kottával jegyezte le, sőt az énekek többségénél adatokat is közöl az egyes dalok eredetével és az adatközlők személyével kapcsolatosan. Annak is érdemes kezébe vennie ezt a daloskönyvet, aki a félegyházi betyárromantika nyomait keresi.

A polgárosodó Félegyházán ő ismerte fel először annak szükségességét, hogy az iparos ifjúságot be kell vonni a közművelődésbe. Ezért szervezte meg az Iparosifjak Önképző Körét, amelynek elnökeként 38 éven át elkötelezetten fáradozott a félegyházi fiatalok kulturális gyarapodásáért. Az ún. „Fillér-estélyek” színielőadásai még a város környékéről is vonzották az érdeklődőket.

s. r.

Kövessen minket a Facebookon is!