Amire büszkék vagyunk
A Tanítóképző befejezése után 1944-ben Bükkmogyorósdon kezdte pedagógusi munkáját, 1945-től Pálmonostorán volt tanító, majd iskolaigazgató 1951-ig. Rövid ideig gimnáziumban is tanított, majd éveken keresztül általános iskolai igazgatóként dolgozott szülővárosában.
Négy évig a Kiskunfélegyházi Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője, 11 éven át kulturális elnökhelyettes volt. A járási tanács megszűntével a Bács-Kiskun Megyei Tanács szakigazgatási területén egyházügyi tanácsosként dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig, s ebben az évben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.
Helytörténészként 1959-ben kezdett publikálni. 1974-ben jelent meg Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története című könyve. A 70-es évek végén megjelenő tanulmányai a helyi Móra-, Petőfi- és Kossuth-hagyományt erősítik, e kultuszok irodalomtörténeti-történelmi jelentőségét mélyítik helytörténeti-honismereti bizonyítékokkal alátámasztva. 1979-ben megjelenik Móra Ferenc családfája című munkája. Ezt követi két tanulmány: a Móra Ferenc félegyházi alakjai (1979), majd 1988-ban A Kincskereső kisködmön néhány életrajzi vonatkozása. Az 1987-ben megjelenő Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című kiadványnak szerkesztője és egyik szerzője volt.
Kiváló tanulmányai az Etnographiában, a Cumaniában, ill. a Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyvsorozatában közölt szakmai írások. A helyi lakosok a Félegyházi Közlöny hasábjain olvashatták hosszú időn át a város múltját feltáró írásait.
Fekete János volt az egyik szerzője az Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez (1985) című kiadványnak, valamint a Kiskunfélegyháza helyismereti könyve (1998) címmel megjelent segédkönyvnek, mely nélkülözhetetlen eszköz a tanításban.
A tudós helytörténész rendkívül értékes tanulmányait, kutatásait tárja az olvasóközönség elé Móra Istvánról, Kossuth Lajosról, Móra Ferencről, Mezősi Károlyról, Petőfi Sándorról. Más írások útmenti keresztekről, utcanevekről nyújtanak gazdag ismeretanyagot. A kiskunfélegyházi honismereti mozgalom szervezője és a helyi Honismereti Klub elnöke volt hosszú éveken át.
1995. június 15-én a redemptiós ünnepségek központi rendezvényén a helyi képviselő-testület Fekete János helytörténészt a város díszpolgárává avatta. 40 éves honismereti munkájának elismeréseként kapta 2000-ben a Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékérmet.
Fekete János több tudományos társaságban dolgozott folyamatosan; tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Szövetségnek, örökös tagja volt az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségének. Örökös tiszteletbeli- és alapító tagja, ill. névadója a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek, amely 1993 óta Móra Ferenc nevét viseli, s amelynek 1997-től 2003-ig elnöke volt, ezt követően pedig tiszteletbeli örökös elnöke lett. A közművelődés és oktatásfejlesztés területén végzett kiemelkedő munkáját 2004-ben Wlassics Gyula-díjjal jutalmazták. 2005-ben Petőfi-díjjal értékelték a Petőfi-kultusz erősítésére irányuló, a határokon innen és túl végzett tevékenységét. 2008. október 6-án hunyt el, sírja a Felsőtemetőben található.
2013. október 5-én, halálának 5. évfordulója tiszteletére a Sarlós Boldogasszony Templom kertjében domborművet avatott a város önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság, és a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány.
Fekete János kutatásai során összegyűjtött iratanyag halála után a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlegéhez került. Tárgyi emlékei és könyvtára a Petőfi Sándor Emlékházban tekinthető meg. Nyomtatásban megjelent művei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban kölcsönözhetők és hozzáférhetők a város történetében elmélyedni vágyó olvasók számára.
