Két szerelmes fiatal története a világégés éveiben

Csütörtökön délután a Hattyúház rendezvénytermében egyfajta időutazáson vehettek részt azok, akik Szűts Tamás előadására jöttek. A könyvtár vendége az első világháború eseményeit idézte meg úgy, hogy nagyapja történeteit osztotta meg a közönséggel. A szenvedés, a harc, a háború közepette is szövődtek nagy szerelmek, sőt életre szóló kapcsolatok, házasságok, és gyermekek születtek.

Szűts Tamás nagyszülei féltve őrzött emlékeit, leveleit őrzi mind a mai napig. Ezek a visszaemlékezések adták az ötletet, hogy megismertesse történetüket a nagyvilággal. Előadása tanulságként szolgál a mai kor emberének, amikor lassan elfelejtik mit is jelent az igazi szerelem, a hazaszeretet az összetartozás és a család.

- Büszke vagyok arra, hogy nagyapám, Szűts László, ennyire szerette nagymamámat – mondta, s közben bemutatta a harcmezőről küldött képeslapokat és a szárított virágokkal díszített leveleket.

Az előadáson elhangzott a Szűts család több szívszorító és megható története. Ám a sok személyes történet közül hazaszeretetre vonatkozó írás is volt Szűts Tamás nagyapjának a naplójába belevésve, amit be is mutatott közönségének.

Szűts László az Osztrák-Magyar Monarchia katonája egy magyar nemzetiszín zászlót kapott jegyesétől, amelyet a kabátján viselt, a szíve fölött. Egy alkalommal a felettese megkérdezte, hogy mi az, ami a kabátját díszíti. A katona azt válaszolta, hogy „emlék”. Persze ezután megtiltották ennek az „emléknek” a viselését, ezért a baka egy zsebkendődarabot varrt a zászló fölé, mintha foltozott lenne a ruhája, de legbelül tudta, hogy az „emléket” – a magyar zászlót őrzi a szíve fölött.

Szűts Tamás archív képekkel illusztrálta előadását. A fotókkal és a történetekkel teljesen magával ragadta a közönséget. Sokak szerint ez egy olyan este volt, amelynek a csendjében megcsillant a hazaszeretet és a szerelem lángja.

V. K.

Kövessen minket a Facebookon is!