Egy gyűszűnyi szeretet
Képgaléria
A tű hűséges segítőtársa, a gyűszű is évezredekre tekint vissza. Régi mondáink úgy tartják, hogy a gyűszűt keresztelőjükön adták ajándékba a kislányoknak. Egyfajta jelkép volt ez, hogy gondos asszony váljék belőlük. A középkorban, mielőtt csatába mentek a lovagok, lovagfejjel díszített, fémből készült darabbal lepték meg a feleségüket azt üzenve ezzel, hogy addig is szorgalmasan varrogassanak, amíg ők a csatában harcolnak.
Vitathatatlan, hogy a régmúltban hasznos eszköz volt a gyűszű, mert megvédett az esetleges tűszúrásoktól. Azonban ma már kevésbé veszik elő ezt az eszközt. A kézi varrást, így a gyűszűt is csak egyes különleges feladatok elvégzésénél használják, mivel a múlt században feltalált varrógép háttérbe szorította a kézi varrást.
Nem merült feledésbe viszont a gyűszű, amely évezredeken át megkönnyítette a varrónők és szabók dolgát. Ezt bizonyítja Dinnyés Julika angol és francia női szabó gyűjteménye is, akinél annyi apró varrókellék sorakozik a polcokon, hogy még a szem is káprázik a látványtól. Tőle tudom, hogy a gyűjtemény első darabját dr. Fehér Ottóné Etelka szegedi porcelánfestőtől kapta.
- 24 karátos színaranyból készült ez a gyűszű – mesélte kezében a különleges darabbal, amely több mint negyed évszázaddal ezelőtt megalapozta a gyűszűk iránti szeretetét. Ettől kezdve nem volt megállás: a gyűjtemény szebbnél szebb darabokkal folyamatosan gyarapszik. A pontos számot még Julika sem tudja, de mintegy 3 ezerre teszi a gyűszűk számát.
Míg beszélgetünk, sorra felelevenedik az értékes, látványos, és Julika szívéhez közel álló darabok története. Amerika, Kanada, Magyarország legkülönbözőbb pontjai is reprezentálva vannak.
- Mégis, hogyan tett szert ekkora gyűjteményre? – kívánkozik ki belőlem a kérdés.
- Régen dolgozom már ebben a szakmában. Azóta sokat változott a világ, de az ügyfeleim megmaradtak. Amikor elutaztak, vagy nyaralni mentek, akkor mindig gondoltak rám is, és miután hazatértek, megajándékoztak egy-egy darabbal. Szép emlékek fűznek az összes gyűszűhöz.
Dinnyés Julika máig használ gyűszűt a munkája során. De ezeket a különleges és gyönyörű darabokat nem húzná az ujjára. Hiszen ezek a megcsodálni való szépséges emlékek arra emlékeztetik, hogy az ügyfelei mennyire tisztelik, és szeretik.
Beszélgetésünk közben számos darabbal találkoztam, amelyeket elnézve csak csodálni tudtam a különleges gyűjteményt. Az egyiket vasaló, a másikat virág, vagy pillangó díszíti, de számomra a legizgalmasabb látvány az úgynevezett óriásgyűszű volt.
Egy szó mint száz, a többezres gyűjtemény lenyűgözött csakúgy, mint a gyűjtő személyisége. Nem is csoda, hogy ilyen sok ember szeretett volna visszaadni Dinnyés Julika kedvességéből legalább egy gyűszűnyit.
V. K.
