Gazdasági fórumon hozta össze a városvezetés a japán nagykövetet és a félegyházi cégvezetőket - videóval
Miután Csányi József polgármester köszöntötte a vendégeket és röviden bemutatta Félegyházát, Kosuge Junichi a japán cégek magyarországi helyzetéről és a japán piac kínálta üzleti lehetőségekről tájékoztatta a gazdasági fórum résztvevőit. Mint elmondta, az 1989-es magyar rendszerváltás után a Suzuki volt az első japán cég, amely 1991-ben Magyarországra jött. Azóta folyamatosan növekszik az érdeklődés hazánk iránt, jelenleg mintegy 150 japán vállalat hozzávetőlegesen 28 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Az itt működő japán cégek nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos üzleti fejlesztésekre, a Nissin Foods nevű, Kecskeméten működő japán élelmiszeripari vállalat például a közeli jövőben új üzem létrehozását tervezi.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a folyamatosan fejlődő japán cégek manapság gyakran találják szemben magukat azzal a problémával, hogy Budapest és vonzáskörzete egyre nehezebben biztosítja a jó minőségű humán erőforrást. Ezért – fogalmazott – nem könnyű új gyártóbázis létrehozásában gondolkodni. Őexcellenciája szerint azonban Félegyháza és térsége is vonzó előnyökkel tud szolgálni a japán vállalatoknak.
Kosuge Junichi felajánlotta: a Budapesten mintegy 50 japán céget tömörítő szervezet egyik találkozóján készséggel adnak lehetőséget Kiskunfélegyházának, hogy bemutassák az ipari park és a térség által kínált gazdasági lehetőségeket.
A japán piac nyújtotta üzleti lehetőségekről Őexcellenciája elmondta, hogy 2015-ben 390 milliárd forint volt a Japánba irányuló magyar export, ami kétszeres növekedést jelent az elmúlt három évben. Így – szögezte le – a japán-magyar gazdasági kapcsolatok kifejezetten jónak mondhatók. S bár az exportnövekedés egyik fő oka az autóipar, Japánban növekvő számban találhatók hazánkból származó mezőgazdasági termékek is. Különösen népszerű például a mangalica és a méz, egy több mint 300 éttermet üzemeletető japán cég például már mangalica menüt is kínál.
A nagykövet azt ajánlja a Japánba exportálni szándékozó magyar cégeknek, hogy keressék meg a magyar kormány által létrehozott, a magyar cégek külkereskedelmi tevékenységének előmozdításáért felelős céget, a Magyar Nemzeti Kereskedőházat, amely hasznos tanácsokkal tud szolgálni. Segítségükkel az is lehetséges, hogy küldöttségben vehessenek részt vásárokon, így gazdaságosabban és hatékonyabban lesz alkalmuk információgyűjtésre Japánból. Ugyanakkor nagyon fontos lehet meghallgatni olyan cégek történetét, akik már sikeresen exportálnak Japánba. E cégek listájáról érdeklődni lehet a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál, vagy a tokiói magyar nagykövetségén.
Kosuge Junichi említést tett arról is, hogy a japán üzletemberek nem túlságosan magabiztosak angol nyelven, és alapvetően óvatos természetűek. Ezért egy angol nyelven Magyarországról érkező megkeresésre nem biztos, hogy gyors válasz érkezik. Ajánlott ezért a kapcsolatteremtést gördülékenyebbé tenni a tokiói magyar nagykövetség közreműködésével.
Csányi József ezt követően arról tájékoztatta a nagykövetet és a gazdasági fórum résztvevőit, hogy a találkozóval az önkormányzat kettős célt szeretne elérni. Egyrészt, hogy Félegyházát mint potenciális befektetési helyszínt ismerjék meg, másrészt pedig, hogy közreműködőként segítsék a Félegyházán tevékenykedő vállalkozásokat gazdasági lehetőségek bővítésében.
Ennek jegyében rövid cégbemutatót tartott Milan Kuncir ügyvezető igazgató az NT Kft., Sebastian Gooding vezérigazgató és Lantos Gábor termelési igazgató a Fornetti, Alter Róbertné vezérigazgató a Kunplast Karsai Zrt., Tatár Time kereskedelmi igazgató a Z-P Formural Kft., Horváth Sándor elnök-vezérigazgató az Integrál Zrt., dr. Szalai Zsolt ügyvezető igazgató a Szalai busz Kft., Simon Károly ügyvezető igazgató az Szvg-Tools, Seres József ügyvezető igazgató az ELŐ-SZER Kft., Hegyi Sándor ügyvezető igazgató a Dél-100 Kft., és Czinege Gábor ügyvezető igagzató az IBV Kft. képviseletében.
Horváth Sándor például arról számolt be, hogy az Integrál Zrt. éves szinten 60 tonna hízott libamájat, 80 tonna hízott kacsamájat, továbbá 70 tonna húst és combot szállít japán piacra. Ez tavaly 3 millió 400 ezer eurós export árbevételt jelentett, idén pedig már 4 milliós árbevételre számít a 450 embert foglalkoztató cég.
Csányi József fontosnak nevezte, hogy betelepülő vállalkozások is érkezzenek Félegyházára, de – mint mondta – legalább ennyire fontos, hogy az itt lévők és dolgozók megfelelő gazdasági lehetőséghez jussanak.
– A gazdasági szektorban, a versenyszférában szerzett csaknem 20 éves tapasztalatom birtokában tudom, hogy mennyire fontos egy vállalkozás számára, hogy az ország és a város vezetése a külkapcsolatokon keresztül képes legyen összekötni az itthoni vállalatokat és vállalkozásokat a világ országainak nagyvállalataival, vállalkozásaival. Néhány félegyházi cégnek már most komoly kapcsolatai vannak japán vállalatokkal, amire olyan alapként tekintünk, amit érdemes fejleszteni. Ebben látjuk mi itt, Félegyházán, a helyi városvezetés felelősségét – hangsúlyozta a polgármester hozzátéve: akkor lesz elégedett, ha Félegyházán olyan gazdasági fellendülés indul el és folytatódik, amely hosszú távon biztosítja a város jövőjét.
– Nagy örömmel töltött el Őexcellenciája javaslata, miszerint lehetőségünk lehet a japán üzleti klub tagjainak bemutatni a várost és az itt lévő gazdasági vállalkozásokat. A versenyszférában eltöltött évek alapján abban a szerencsében részesültem, hogy tagja vagyok a belga üzleti klubnak, így jól tudom, hogy milyen lehetőségek rejlenek ezekben a találkozásokban – mondta a polgármester.
Kosuge Junichi szerint könnyen elképzelhető, hogy egy prezentációval a japán cégeket tömörítő szervezetben akár befektetőkkel is egymásra találhatnak a félegyháziak. Mint fogalmazott, várhatóan a jövőben a Dunától keletre fekvő magyarországi régiók egyre inkább felértékelődnek a japán cégek számára.
Csányi József polgármester azzal zárta a gazdasági találkozót, hogy a világgazdaságilag egyik legfejlettebb országának nagykövetét a városban üdvözölni nem csak nagy megtiszteltetés, de nagy lehetőség is Félegyháza számára épp úgy, mint az itt tevékenykedő cégeknek. A városvezetés pedig mindent megtesz azért a jövőben is, hogy ez a lehetőség ne maradjon kiaknázatlan.
A látogatás délutáni programjáról később beszámolunk.
Tóth Timea
Fotó: Kürti László
