Titkok a levéltárból - Néhány szó egy elfeledett kápolnáról

Egy régi félegyházi képeslap több, nem közismert (vagy nem ilyen néven közismert) városi épület képét is felvonultatja. Közülük most egyről, a jobb felső részen látható, ma már fel nem lelhető épületcsoportról lesz szó. Ez a képeslapon a Spiller-villa, a Fürdőszálló, az Állami Gazdasági Iskola, a Járásbíróság és a Munkásotthon épülete mellett kapott helyet és a felirat szerint a „Hősök emléke” nevet viselte.

Az épület beazonosításában segítséget nyújtott, hogy a kép valamiféle templomot ábrázol. Egy 1928-as, a város egyházzenei összeírásával is foglalkozó felmérés említ meg egy bizonyos „Dr. Isekutzné-féle kápolnát”, mely a „városon kívül – s még az alakulás stádiumában – van.” Az alapító nevének ismeretében már lehet adatokat találni erről az épületről, s magáról az építtető személyéről is.

Dr. Issekutz Gyuláné született Szabó Lucia (Luca) (1863-1939) asszonyról azt tudni, hogy férje kúriai bíróként hunyt el 1917-ben Kolozsváron. Özvegyének nevét számos jótékony adomány és alapítvány tette maradandóvá. 1928-ban a helyi szegényháznak egy Jézus Szíve szobrot, a Szentkúti kápolnának pedig két díszes lobogót adományozott. 1929-ben egy Mária-szobrot is állíttatott, ennek emlékét a következő feliratú tábla őrzi Pálosszentkúton: „Magyarok Védasszonya könyörögj érettünk! Ezen szobrot emeltette méltóságos erzsébetvárosi dr. Issekutz Gyula kúriai bíró özvegye, szül. Szabó Luca. Kiskunfélegyháza, 1929. április 15-én.”

Elhunyt, református vallású férje emlékére 1934-ben egy 150 kg súlyú harangot adományozott a félegyházi református templom számára. Az Izsáki útban lévő földjének egy részét iskolai célokra ajánlotta fel. (Az iskola 1930-ban épült fel, ún. „Klebelsberg-iskola”, a hivatalos neve „Izsáki úti belső iskola” volt, népnyelven: Szabó Luca-féle iskola, vagy Luca-iskola; 1970-ig működött.) Szintén az Izsáki útban lévő földjén egy kisebb kápolnát építtetett toronnyal, egy Szent Antal-szobrot is állíttatott itt, valamint egy, az első világháborúban elhunytaknak emléket állító hősi szobrot is emeltetett. A komplexumhoz gondnoki lakás, melléképületek és kerítés is tartozott. A kápolnát az egyház nem szentelte fel, valószínűleg azért, mert kevés volt az Issekutzné által a kápolna és tartozékai fenntartására szánt alapítvány összege. A Szabó Luca-féle tanya később a Petőfi Termelőszövetkezet központja lett, a kápolnát is a Tsz bontatta le.

Issekutzné hosszas, súlyos betegség után 76 éves korában, 1939. március 1-én hunyt el. Sírja a félegyházi Alsótemetőben, a Szabó-család sírkertjében található.

Ónodi Márta

Kövessen minket a Facebookon is!