Titkok a levéltárból - A Sidol-szállító esete a kétfogatú kocsival
Képgaléria
Az iratokból kiderül, hogy 1939. február 8-án az Újkécskét Lakitelekkel összekötő műúton haladt egy Mancsefszter típusú, BH 501 rendszámú tehergépkocsi, melyen két személy utazott: egy gépkocsivezető és egy „Smol-paszta bizományos”. A fényképek alapján látszik a teherautó „Sidol” felirata, tehát valószínűleg árut hordtak szét. Az út 30200 és 30400 számú szelvényei között a kocsi jobb oldali első „fédere” (rugója) eltörött, s a vele szemben jövő „kétlófogatú kocsinak a hátsó tengelyét elkapta”. A lovaskocsit az ütközés az útmenti árokig visszalökte, a gépkocsi pedig az útmenti árokba borult. Az utasok az arcukon „8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek”.
A lovaskocsi gazdája – aki éppen trágyát hordott kerekdombi földjére – szerencsére nem sérült meg, sőt lovai is baj nélkül megúszták a karambolt, mivel a jegyzőkönyv tanúsága szerint „emberélet vagy állat áldozatul nem esett”. A vizsgálatot lefolytató rendőrök megjegyezték, hogy a „járőr a helyszínen szerzett tapasztalatokból, a tanúk bemondásából és az egyéb körülményekből kétséget kizárólag megállapította, hogy szándékosság és gondatlanság nem forgott fenn, mert a baleset az autóvezető és az autóban ülő egyén önhibáján kívül történt.” Bizonyító körülményként azt is lejegyezték, hogy „úgy a kocsi mint az autó az útnak a rendes, menetirány szerinti bal oldalán ment”.
Ez a kijelentés, valamint a baleset dokumentációjában fennmaradt kézzel rajzolt helyszínrajz pedig rávilágít arra a tényre, hogy ebben az időben Magyarországon a balra tartás számított szabályosnak a közúti forgalomban, hazánk csak 1941-ben tért át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre.
Ónodi Márta
