Titkok a levéltárból - Kiskun Napok 1970

Kiskunfélegyháza 1934-től kezdődően – különböző neveken – időről-időre idegenforgalmi rendezvénynek szánt programsorozatot rendezett. Ezek eleinte egy, később több naposak voltak, hívták őket Félegyházi Napnak és Kiskun Napnak is. Eredeti céljuk az volt, hogy széles körben bemutassák a várost az érdeklődőknek, a reménybeli befektetőknek és a kirándulni vágyóknak. Idővel a financiális okokból létrehozott propaganda-rendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális- gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú városi esemény lett.

Kezdetben rendszertelenül, változó tartalommal és esetlegesen tartották meg a Kiskun Napokat, 1968-ban döntött úgy az akkori városi tanács, hogy a többi kiskun település bevonásával rendszeresen öt évente fogja megrendezni ezt az eseményt, alkalmat adva arra, hogy a település „kulturális és gazdasági eredményeit széles körben” népszerűsíthesse. Az adott kor uralkodó politikai berendezkedése meg is ideologizálta az 1970-ben rendezett Kiskun Napok megszervezésének indokát: az ország (és Kiskunfélegyháza) felszabadulásának 25. évfordulója adta az apropót.

A „kiskun települések testvéri közreműködésével” megtartott négynapos rendezvény gazdag programot kínált az érdeklődőknek: volt szakmai tanácskozás és konferencia; térzene; ünnepi felvonulás; politikai nagygyűlés; mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, településfejlesztési, képzőművészeti, sporttörténeti, ruhatörténeti, népművészeti és fotókiállítás; divatbemutató. Rangos sportmérkőzések (lovas sportok; birkózó és ökölvívó kiskun viadalok; kosárlabda, kézilabda, labdarúgó kiskun kupa; repülőnap) és színvonalas kulturális programok (komolyzenei hangversenyek és koncertek; Kiskun Tánczenei Fesztivál; néptáncfesztivál; bábjátszó csoportok találkozója) nyújtottak kikapcsolódást a látogatóknak.

A kiskun egységet jelképezte a rendezvény újonnan, Konecsni György által tervezett és rendkívül sokrétűen felhasznált emblémája. A nyitott kapuk előtt tárt karokkal ábrázolt kun vitéz jól érzékeltette a Kiskun Napok befogadó jellegét. A logó megjelent papíralapú kiadványokon (plakáton, meghívókon, emléklapokon, okleveleken), feltűnt jelvényeken, gyufás- és cigarettás dobozon, egyéb emléktárgyakon is. Ezt az emblémát használták a következő, 1974-es és 1980-as Kiskun Napoknál is.

Az 1934 és 1996 között rendezett Kiskun Napok minden alkalommal nagy tömegeket mozgattak meg, komoly közösségteremtő erejüknél fogva pedig erősítették a lakosság lokálpatriotizmusát.

Ónodi Márta

Kövessen minket a Facebookon is!