Titkok a levéltárból - Az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulása Kiskunfélegyházán
Félegyházán az első önkéntes tűzoltó egylet 1876-ban alakult, meghonosítása Osza György tornatanár nevéhez fűződik. A szép reményekre jogosító intézmény az alapító korai halála miatt azonban megakadt a fejlődésben, az 1890-es évekre szinte teljesen el is sorvadt.
1893-ban azonban néhány helyi személy felkarolta az ügyet és modern szabályok szerint újjászervezte az önkéntes tűzoltó egyletet. Mivel kezdetben az intézmény nem rendelkezett alaptőkével, különböző mulatságokat rendeztek, hogy azok bevételeit a szükséges felszerelések és egyenruhák beszerzésére fordíthassák. Egy év múlva sikerült is megvenni, amit kellett: legénységi és parancsnoki sisakokat, öveket, baltákat, mászócsákányt, „nyakvédbőrt”, riadókürtöt, illetve „mézgakabátot”, a nyári egyenruhákat pedig két helybeli szabó iparos készítette el.
Az egylet tagjai nyári időszakban – ha alkalmas volt az időjárás – minden vasárnap tartottak gyakorlatot, télen elméleti előadásokat és felolvasásokat hallgattak. Tűzoltási eredményességüket mutatja, hogy 1893 és 1898 között 52 kisebb-nagyobb tetőtűz, 12 beltéri tűz, két kéménytűz, illetve hat takarmány- vagy rakománytűz oltásánál vettek részt, s minden esetben sikerült megakadályozniuk, hogy a vész továbbterjedjen. 1894 áprilisában a Csongrádon dühöngő nagy tűzvész megfékezésére táviratilag hívták át a félegyházi önkéntes tűzoltókat, akik ott is becsülettel helyt álltak.
A tűzoltáson kívül a városi rendezvényeken és közünnepélyeken rendfenntartó tevékenységet is vállaltak. Az egyletnek 1898-ban 44 működő, 17 alapító, 152 pártoló és egy tiszteletbeli tagja volt, a vezetőségben pedig olyan jeles félegyháziak vállaltak tisztséget, mint Ulrich István városi főjegyző (főparancsnok), Holló József ipartestületi elnök (helyettes főparancsnok), Nagy Ferenc László városi levéltárnok (titkár).
Ónodi Márta
