A katolikus Félegyháza
Képgaléria
A megjelenteket Rónaszéki Gábor, az Ótemplom plébánosa köszöntötte. Fontos megismerni gyökereinket, különben gyökértelenné válunk – hangsúlyozta a plébános, majd elmondta azt is, hogy Ő maga a közelmúltban került Kiskunfélegyházára, ezért a félegyházi katolikusság jelenét csak nemrég kezdte ízlelgetni. Azonban nagyon kíváncsian várta Ő is ezt az előadást arról, hogy városunkban meddig nyúlik vissza a katolikus vallás eredete.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet átfogó előadásában elmondta, hogy miként és hogyan vált katolikussá Kiskunfélegyháza lakossága, és hogyan tartották meg vallásukat városunk őslakosai. Az előadó egészen a kunok beköltözésétől (1239-1246) ismertette a történelem fontos eseményeit.
Az előadásból kiderült, hogy Kiskunfélegyháza a szomszédos Majsával a református Duna-Tisza közi Kiskunság közepén valóságos katolikus szigetet alkotott, és alkot ma is. Mindez az emberek hitének köszönhető, és annak, hogy bármit hozott is a történelem vihara, a Félegyházi katolikusok nem tagadták meg a vallásukat.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet elmesélte, hogy az istentiszteletek helyszíne kezdetben még egy nagy sátor volt, majd a hívek fatemplomot építettek maguknak. Félegyháza első plébánosa és tanítója Krizsanótzy János volt, aki munkájával nagyban hozzájárult városunk vallásosságának megőrzéséhez.
Később, amint lehetőség adódott rá, elkészült Kiskunfélegyháza első kőtemploma, a Sarlós Boldogasszony Templom, vagy ahogy a helyiek ismerik: Ótemplom, Öregtemplom, Egytornyú templom. Ez Kiskunfélegyháza legrégebbi épülete. A barokk stílusú plébániatemplom építése 1749-ben kezdődött és 1761. július 12-én szentelte fel a váci püspök.
Az előadást Tóth Csaba, a Constantinum Intézmény tanára versekkel színesítette.
V. K.
