Nyári rendezvények minden korosztálynak
Képgaléria
A lovaslét örömei
350-400 ló és lovasa népesíti be a Parkerdőt július 15-e és 17-e között. Itt rendezik meg ugyanis a lovaslét örömét immár hatodik esztendeje hirdető Nyeregszemlét, amely időközben az ország legnagyobb lólétszámú rendezvényévé nőtte ki magát. Sajátossága, hogy a különleges hangulatú találkozóra sokan lóháton vagy fogattal érkeznek, akár többszáz kilométeres túrát vállalva. A Nyeregszemle vállalt missziója, hogy minél többen részesei lehessenek a ló és az ember közötti különleges, a magyarság kultúrájában különösen mélyen gyökerező kapcsolatnak. Mint azt Solymosi Bertold főszervezőtől megtudtuk, legtávolabbról lóháton érkező lovas, Bódi Albert már elindult Kézdivásárhelyről egy 23 esztendős arab telivér hátán. A 800-900 kilométeres, Kiskunfélegyházáig vezető úton csak egymásra számíthatnak, ugyanis kísérőautó és társaság nélkül vállalták a túrát.
A Nyeregszemléről – amelyen a félegyházak rendkívül kedvezményesen vehetnek részt – következő számunkban bővebben írunk.
Sörfőzés szívvel-lélekkel
Sokan talán nem is tudják, hogy a honfoglaló magyarok a ló oldalán forralták bőrtömlőkben a gabonát és a komlót, amiből sörszerű italt főztek. A „sernevelés” hagyománya évszázadokra nyúlik vissza hazánkban, a XV-XVII. századokban a legkisebb településeken is két-három sörfőző mester tevékenykedett, míg a Rákóczi-szabadságharc leverésével és az ország labanc feldúlásával egy csapásra tönkrementek. A sörfőzés a XIX. század középén, a szabadságharc környékén éledt újra, majd a kommunista államosítást követően, mintegy 50 éven át négy sörgyár állította elő az egész ország sörkészletét. A kézműves sörök a 90-es években jelentek meg ismét, hogy visszahódítsák pozíciójukat az ínyencek körében. Minderről bővebben hallhatnak, és kóstolhatnak az érdeklődők a július 22-én és 23-án második alkalommal meghirdetett Félegyházi Kézműves Sörfesztiválon.
A keserédes hűsítő habos ital kedvelőinek kötelező program, nem egy átlagos sörfesztivál, hanem kulturális és gasztronómiai kuriózum – hangsúlyozza Ónodi Árpád főszervező. Ehhez illő a helyszín is: a Kiskun Múzeum udvara. Ahol nem csak a sör történelmi gyökereiről és a kézműves sörfőzés művészetéről lehet méltó környezetben szót ejteni, de ráadásként az akusztika is kiváló. Nem is marad kihasználatlan ez az adottság. Ahogy Ónodi Árpád fogalmazott: van hová nyúlni Félegyházán, amikor nívós zenei műsort akar összeállítani a szervező. Ez alkalommal bizonyítani fogják ezt a fúvósok, a népzenészek és a kis rockzenészek is.
Lesz továbbá sörfőzés-bemutató, a látogatók megismerkedhetnek a különböző komlófajtákkal és sörfőzési technikákkal, s mintegy 20 fajta kézműves sört meg is kóstolhatnak. Így a főszervező szerint bárki meggyőződhet arról, hogy ez a tartósítószer nélküli, szívem-lelkem beleadom „műfaj” több mint sörfőzés: filozófia. Tanúsítja ezt Tóth Miklós, országosan elismert félegyházi sörfőzőmester is, aki a fesztivál szakmai vezetője és ugyancsak jelen lesz italaival. A kóstolók mellé jól csúsznak majd a speciális sörételek.
Kulturális gasztronómiai rendezvényről lévén szó, nem kell otthon hagyni a gyerekeket sem, ugyanis a Sorsocskák Alapítvány jóvoltából idén is népzenével és népmesével kedveskedik a legkisebbeknek a malomudvar. A felnőtteket pedig a múzeum összes tárlata mellett szikvíztörténeti időszaki kiállítás, a börtönmúzeumban pedig fáklyás tárlatvezetés várja.
A Félegyházi Kézműves sörfesztivál egyébként jótékonysági rendezvény. A támogatói belépőkből befolyt összeget a szervezők ezúttal is a Kiskun Múzeum Baráti Köre Egyesületnek ajánlották fel.
Bukósisakban a család
Családi és esélyegyenlőségi szabadidős program a kiskunfélegyházi Nemzetközi Oldalkocsis Találkozó, amely szándéka szerint a motoros életforma gyermekek, nagycsaládosok, idősebbek és akár fogyatékkal élők számára is elérhető formában nyújt betekintést a látogatóknak augusztus 11-e és 14-e között, a félegyházi Parkerdőben.
Az idén harmadízben megrendezendő programsorozat a tavalyi népszerűségét is felülmúlni látszik: ezúttal legalább húsz országból érkeznek motorosok a városba. A főszervező Félegyházi Motoros Baráti Kör Egyesület legalább 700 motorra és 300 oldalkocsira, valamint 5 ezret megközelítő látogatóra számít. Ahogy Ónodi Árpád fogalmazott: ez a kiemelt érdeklődés nagy megtiszteltetés, a térség számára pedig nemzetközi turisztikai kiugrási lehetőség, amiből reményük szerint a város és az itt élők is sokat profitálhatnak a jövőben.
– Az oldalkocsis közösség összetételében és igényeiben is alapvetően eltér a klasszikus motoros találkozókat látogatóktól, ami a programban is megnyilvánul. Minden délelőtt vezetett motoros túrára invitáljuk a résztvevőket, és az a tapasztalatunk, hogy nagyon szeretik és értékelik az itteni természeti szépségeket, történelmi és kulturális látnivalókat. Idén Pálosszentkútra, valamint a Tőserdei Harmincházas Pálinkavárosba kirándulunk, és természetesen egy napot Kiskunfélegyháza látnivalóinak szentelünk. Rendkívül nagyra értékelik a vendégek, hogy ilyenkor a városházán Csányi József polgármester fogadja őket – mondta el a szervező.
Az oldalkocsis találkozó ízig-vérig család- és gyermekbarát program, ahol a biztonság és a kényelem kiemelt szempont. S merthogy a motorozásnak ez a válfaja akár a mozgáskorlátozottak számára is elérhető – és szerencsére sokan élnek is a lehetőséggel – a szervezők megkülönböztetett figyelmet fordítanak az akadálymentesítésre. Ebből adódóan idén a találkozóval együtt, a Mozgáskorlátozottak Kiskunfélegyházi Egyesületével közösen rendezik meg a nagy hagyományú Lépj Közelebb Esélyegyenlőségi Roadshow-t.
Az idei Nemzetközi Oldalkocsis Találkozó a félegyházi önkormányzat és két félegyházi cég támogatásával valósul meg. A szervezők reményei szerint pedig néhány év múlva akár a legnagyobb oldalkocsis felvonulás Guinness-rekordját is megdönthetik Félegyházán, amit jelenleg 681 járgánnyal tartanak a Fülöp-szigeteken.
Tóth Timea
Fotó: Ujvári Sándor, Hájas Sándor, Kiss Czakó Imre
