„Kedves” kártevők...

Ki nem ismeri a tücsök és hangya aranyos meséjét, a „Csigabiga gyere ki” című gyermekdalt, vagy gyermekkorunk kedvenc rajzfilmhősét a kertésznadrágba öltözött Kisvakondot csavarhúzóval a kezében? A talajfelszín alatt és a felszínen aknamunkát végző hívatlan vendégekkel háborúban állunk. Talajlakó kisemlősök, kukacok, férgek sokasága komoly kárt okoz a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztőknek. Lehetséges, hogy méreganyagok alkalmazása nélkül is ingerküszöb alá lehet szorítani a talajlakó dúró-fúró, aknamunkát végző rovarok kártételét? Megúszhatjuk „talajfertőtlenítés” = mérgezés nélkül?

A trágyát komposztálatlanul, többszöri átforgatás nélkül talajba keverni komoly növényegészségügyi kockázat, mert a trágyával együtt a lótetűt és más károsítókat is beviszünk a fóliába.

Hol a megoldás?

Füstölő? Ultrahangos fütyülők, csalianyagok? Még a legdurvább talajfertőtlenítő méreganyagokkal is legfeljebb néhány hétre sikerül távol tartani a társbérlőket.
Kár az erőlködésért, kedves kártevőink az erősebbek. Esélytelenek vagyunk, amennyiben háborúban gondolkozunk, lövünk és mérgezéssel szeretnénk megoldani a problémát.
Jól bevált módszerünket ajánlom termesztőtársaim figyelmébe: hívatlan kerti vendégeket kitűnő hatékonysággal távol tarthatjuk, ha a ricinusolaj-alkaloidákat tartalmazó szerves növényi tápanyagot, trágyapelletet (például: HORTO BIO) dolgozunk a talajba.
A talajban ezek az összetevők taszító (repellens) és antagonista hatással vannak a beásó, gyökereket károsító állatok (pocok, mezei egér, cickány, vakond) és a gyökérparazita cserebogárpajor, mocskospajor, lótetű, hangya, csiga, valamint a gyökérparazita drótférgekkel, fonálférgekkel szemben.
Húszéves küzdelem után e sorok írója és a kisvakond egy időre békét kötöttünk: tudomásul kellett venni, hogy az eddig intenzíven alkalmazott mérgezés, „talajfertőtlenítés” hosszú távon nemhogy eredménytelen, de döbbenetesen nagy kárt okoz: megbontjuk a talajélet egyensúlyát, aminek rendbetétele, visszaállítása hosszú éveket igényel.