Tűzoltónak lenni, több mint hivatás
Képgaléria
Leiz Gábor tűzoltó őrnaggyal folytatott beszélgetésem során a szakma fontosságáról és a Kiskunfélegyházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság munkájáról érdeklődtem, miközben kíváncsian faggattam a tűzoltók életéről és mindennapjairól is.
Rögtön világossá vált számomra, hogy az őrnagy határozott jellemű, gyors megoldó képességgel rendelkezik, szereti a munkáját, és nagyon büszke félegyházi csapatára.
Azt nem tudom, hogy Leiz Gábor kisfiúként ezt a szakmát álmodta-e meg magának, de az biztos, hogy ő sem tűzoltóként jött a világra. Mint minden szakmát, ezt is alaposan el kell sajátítani. A tűzoltóparancsnok a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán szerzett tűzvédelmi szakmérnök képesítést. 2003-tól Kiskunfélegyháza Város Tűzoltóságának állományában dolgozik, hivatásos tűzoltó. Szolgálatparancsnok-helyettesként kezdte, 2010-től szolgálatparancsnok lett, majd 2011-től tűzoltóparancsnok beosztásban dolgozik.
A tűzoltók munkája nem „csupán” a tűzoltásból áll – derült ki beszélgetésünk során. Segítségnyújtás közúti baleseteknél, viharkárok felszámolása, vízszivattyúzás, állatok mentése mind olyan feladat, amiben a tűzoltók szakértelmére is szükség van.
Amint az állatmentés szót hallottam, rögvest eszembe jutott a földhöz ragadt kérdés: Kiscicát is szoktak menteni a fáról? A parancsnok mosolyogva bólintott, s eközben elmondta, hogy 16 éves tűzoltói munkája során csak egyszer volt ilyenre példa, és hozzátette, hogyha tényleg bajban van egy állat, ők bizony segítenek. Ám a kiscicák megmentésénél sokkal veszélyesebb és felkavaróbb esetek is vannak. Tüzek megfékezése, iparbiztonsági és a polgári védelmi feladatkör ellátása, emellett még sok-sok teendő, amelyek végzése során sokszor találkoznak tragikus kimenetelű esetekkel.
Talán épp ezért adódik a kérdés, hogyan tudják feldolgozni a tragikus eseményeket? Leiz Gábor saját bevallása szerint egy-egy tragikus kimenetelű baleset, vagy tűzeset után nem könnyű megemészteni a látottakat, ám a csapat minden ilyen eset után közösen megbeszéli a történteket, és ha valakinek támogatásra van szüksége, azt megkapja.
A tűzoltók kétévente pszichológiai szűrésen esnek át. Ha probléma van, az kiderül - hangsúlyozta a parancsnok -, majd hozzátette, hogy ebben az esetben is minden segítséget megkapnak a tűzoltók.
A Kiskunfélegyházi Tűzoltóságon heti 48 órában 64 ember dolgozik. A tűzoltóság jól felszerelt, minden olyan eszközzel rendelkezik, amely szükséges a káreseteknél.
A lánglovagoknak komoly napirendjük van. Átlag életkoruk 38 év. Amikor nincs riasztás, képezik magukat, elméletben és gyakorlatban is. Tantermi foglalkozásokat és szerelési gyakorlatokat tartanak, hogy professzionálisabban tudjanak beavatkozni a káreseteknél. Ha pedig riasztás érkezik, minden esetben két perc áll rendelkezésükre, hogy elhagyják a laktanyát és elinduljanak a helyszínre.
A Kiskunfélegyházi Tűzoltóság 123 éve szolgálja városunkat. Működési körzetébe 12 település tartozik. A parancsnok szerint az autópálya közelsége, a veszélyes üzemek, a térségben kialakuló viharok, tűzesetek, balesetek és egyéb káresetek bejelentése miatt évente körülbelül 400-500 esethez riasztják a félegyházi tűzoltókat.
52 ezer ember biztonsága van a kiskunfélegyházi tűzoltókra bízva. Ez nagy felelősség. De a parancsnok szerint, a tűzoltóságon mindenki erején felül teljesít, és sokuknak ez több mint munka, hivatás.
A beszélgetésünk végén Leiz Gábor még a lelkemre kötötte, hogy mindenképp említsem meg azt, mennyire büszke a Kiskunfélegyházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság összes munkatársára, és arra, hogy a nap 24 órájában készen állnak segíteni mindannyiunknak.
V. K.
