Viszik a pénzt a kalászosok
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a malmi búzát július eleje óta 40 ezer forinton jegyezték tonnánként, a takarmánybúza pedig 36–37 ezer forintra esett. Ez azt jelenti, hogy az új étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 16 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A takarmánybúzának ennél is rosszabb a piaca most, 20 százalékkal kevesebbért lehet eladni tavaly augusztushoz képest.
A kiskunsági termesztők ez idő tájt 30 ezer forintért tudják értékesíteni az árpát és 29–30 ezer forint között mozog a rozs ára. A nagykőrösi gazdakörből hallottuk: a rozsért 20 ezer forintos ajánlatot is kaptak egyes termesztők, a tritikáléjuk pedig úgy tűnik, eladhatatlan. A 4–5 tonna hektáronkénti hozamokkal ők is egyértelműen veszteségesek, ha most adnak túl terményeiken.
– A növényi tápanyagok, a növényvédelmi védekezés, talajművelés, a nagy értékű gépek használatával 200–250 ezer forint körül alakul a szántóföldiek termelési költsége. A felvásárlási árakkal összevetve, egyértelműen veszteséges a gabonatermesztés ha most egyenest a piacra viszik a termesztők. Ezért most azok járnak jobban, akik állatállománnyal feletetve hasznosítják a szemes takarmányt. A mi családi gazdaságunkban szarvasmarhákat, sertéseket tartunk, a termények jelentős része az állatoknak megy – hallottuk Szabó István kunbaracsi gazdálkodótól.
A búzatermesztés jövedelmezőségét tovább rontják a minőségi problémák. Az országosan termett körülbelül 5 millió tonna búzának csak 30–40 százalékát becsülik étkezésinek, a többit az amúgy is nyomott ára alatt, 35 ezer forint körül lehet értékesíteni. A Bács-Kiskun megyei falugazdászoktól szerzett információk szerint a megyében jobb a búza minősége az országos átlagnál, itt 50–60 százalék körül alakult az étkezési aránya. A minőségi terméssel rendelkezők is, ha tehetik várnak az eladással. A jelenlegi piaci előrejelzések szerint télre 5–10 százalékkal feljebb mehetnek az árak. A gazdák többsége azonban a nyomott áron kénytelenek értékesíteni, hiszen a jövő évi termés megalapozásához máris szükségük van a talajművelési és egyéb költségek fedezetére. Az idei lehetetlen gabonapiac azonban vélhetően senkit nem visz csődbe. A gazdák hektáronként 65–70 ezer forint területalapú és más kisebb arányú támogatással együttvéve vészelik át a nehéz időket.
Olcsó takarmányt ehet az állat
Az olcsó takarmánnyal természetesen jövedelmezőbb az állattenyésztés és ez az állítás most különösen a sertéstartó gazdaságokra igaz. Náluk ugyanis nőtt a felvásárlási ár, a már gazdaságilag elviselhetetlen mélypontról emelkedett 430 forint tájára élősúly kilogrammonként.
– Minden költséget összeszámolva és azt megtoldva némi nyereséggel legalább 490–500 forintot szeretnénk elérni ahhoz, hogy megtérüljenek költségeink és valamennyi nyereséget is hozzon a sertés. E szerint a jelenlegi 430 forintos árszint csak közelít az önköltséghez, vagyis még mindig veszteséges a munkánk – jegyezte meg Szabó István.
