Életmű, ajándékba

Ötven darab festményt, életművének keresztmetszetét ajánlotta fel Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Mogyoró István festőművész. Az alkotó 1941-ben Kiskunfélegyházán született, majd Kecskemétre került. Megismerték mint fodrászt, majd az Alföldi Áruház emblematikus arca lett, de 20 évvel ezelőtt visszaköltözött. Mint mondja, hiányzott neki a szülőváros, amihez mindig különösen bensőséges kapcsolat fűzte. Ezt a kötődést szerette volna kifejezésre juttatni akkor is, amikor a nagyvonalú felajánlást tette. A festmények, pasztell képek és grafikák főleg a polgármesteri hivatal helyiségeiben kaptak helyet. A második emeleten kialakított galériát augusztus 31-én, szerdán közösen járta végig a festő és Csányi József polgármester, aki a város nevében köszönetet mondott a megtisztelő gesztusért.

Mogyoró István szerény ember. A szavak között kevésbé érzi otthonosan magát, az ő kifejezési formája a festővászon. Művészetéről és emberségéről annak a szavait idézzük, aki meglehetősen közel áll hozzá. Fia, Mogyoró Győző így vall édesapjáról:

„A művészettörténész, vagy kritikus, aki ismeri, realistának tartja, mert ha már nyilvánosan számot kell adni róla, akkor ez az az irány, ami meggyőzően kategorizálja stílusát. Ellenben más oldalról közelítve gondolataihoz, tudom, hogy nem feltétlen a rideg valóság érdekli. Témái tele vannak mesével, nosztalgikus romantikával és – expresszív korszakát tekintve – kemény feszültséggel, tájai lágy ambivalenciával: néha derűs, időnként szomorú hangulatú emlékeket ébreszt a „kiveszőben” lévő tanyai életről, az emberközpontúságról, ami aktjaiban, portréiban ugyanúgy jelen van, mint utcarészleteiben, tanyáiban, naplementéiben.

...Apám beérkezett. Felnevelte és fenntartja a családot, ami a biztonságot szimbolizálja számára, talán nem is érdekli már annyira,hogy még életében babérokat hajigáljanak rá, mert egyelőre elérte a lehetetlent. Megvalósítva saját művészi elképzeléseit, nagycsaládos lett, az unokái is felnőttek lesznek lassan, és neki még hátra van az, ami a legtöbb művésznek, akik bohém életet éltek nem sikerült: hogy befejezze a történetét, amit mesélni kezdett. Az élet kemény pofonjai, egészségi állapota sem állítja meg, mert imád élni, és imádja, hogy most jött bele igazán. Én is félnék, ha ennyi energia lenne bennem, hogy vajon elég-e az idő megcsinálni azt, amit elképzeltem. Segítséget nem kérve maga fűrészel, alapoz, keretez – ami nem könnyű, még titánkorban sem. Technikailag mindent meg tud csinálni, ami ahhoz kell, hogy a semmibôl létrehozzon egy műalkotást – és nem is akárhogy...”

Mogyoró István a képzőművészettel önképzőként ismerkedett meg, rajzkészségére Mátis Kálmán festőművész figyelt fel először. 1975-ben Kecskeméten, a Fényes Adolf körben Palkó József festőművésztől, Zebegényben Jets György festőművésztől kapott szakmai segítséget alkotómunkájához. Tagja a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének, és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. 1991-től tagja a Független Művészek Szövetségének. Alkotásai megtalálhatók több hazai és külföldi magángyűjteményben, és több közintézményben. Több félegyházi intézménynek ajándékozott már festményeket.

T. T.

Kövessen minket a Facebookon is!