Mórák találkozója - Mórák kiállítása
Természetesen, elsősorban és túlnyomórészt Móra Ferencről, nagy írónkról van a legtöbb figyelemre méltó alkotás, ezek a képek uralták a tárlatot.
A főfalon helyezték el a szülői házról festett alkotást, ahol a Móra házaspár Móra Márton és felesége éldegéltek, valamint a három gyermek Ferenc, István és Juliska portréját.
A Móra szülőház és Ferenc portréja a szellemi társ, Holló László drámai erejű megfogalmazásában látható. Igazából itt azt a szellemiséget ragadta meg nagy festőnk, amely összehozta kettejüket s emelte őket Kiskunfélegyháza legjelentősebb egyéniségei közé.
Móra Mártont és feleségét a Holló László-kör művészeti vezetője Molnár István festőművész festette meg. Az egész kép kedvességet áraszt, a kitűnően ábrázolt alakok meleg, mély tónusú háttérből, ünnepélyes komoly arccal tűnnek elő. Móra Juliska portréja egy XIX. századvégi álmodozó leány félalakos megjelenítése, fiatalos színekkel, meghittséggel, mint apró titkok hordozója áll előttünk. Szabó Ildikó művésztanár alkotása. Móra Istvánt pedig Göblyös Róbert tette vászonra. Eddig ez az egyetlen portré Móra Istvánról.
Az első komolyabb Móra ábrázolás városunkban az 1930-as években készült Czecze Barna alkotása. Szivar a kézben, másik kéz lazán a csípőn jellegzetes tartásban, derűt, optimizmust sugárzó félalakos portré, ahol a színek is világosabbak, különösen az arc kevésbé rejtett vidámsága fogja meg az előtte állót. A festő Móra egész személyiségét igyekezett átfogni, az írót, a régészt, a múzeum igazgatót, az újságírót együtt egy személyben, s nem is egészen sikertelenül. Ez a Móra Ferenc ábrázolás lett a félegyházi festészetben az etalon.
Nem véletlenül másolta le ezt a képet szinte ecsetvonásról ecsetvonásra a Szent László Gimnázium hajdani nagy tudású rajztanára Horváth Sándor 1956-ban. Ekkor vette fel új nevét Kiskunfélegyháza gimnáziuma. Ez a mű is erre az alkalomra készült és annyira hozzákötődött már az alma máterhez, hogy minden nagyobb ünnepség központi helyét foglalja el.
Ha összehasonlítjuk a két arcképet, talán a gimnáziumban lévő kissé ünnepélyesebb, egy fokkal komolyabb, picit hűvösebb de mindkettő méltóságteljességet sugárzó.
Az előzőekhez igencsak hasonlít, tartásában is azonos Basilides Sándor műve. Bár az ő képkivágásával némi távolságtartást ért el az ábrázolt személy és a néző között, „azaz Móra Ferenc egy lépéssel hátrább került” ezen a vásznon a legkomolyabb arcú az író.
A Holló László-kör egykori tagjának Göblyös Simonnak az alkotása a dolgozó, az olvasó, a jegyzetelő Móra alakja 1974-ből.
A profilból ábrázolt művek közül, a Móra Gimnázium rajzszakkörének két tehetséges volt növendéke 2003-ban pasztellképet készített az iskola névadójáról. Arany Erika és Bodor Attila készítette az egyébként igen látványos alkotásokat, melyek közrefogják a családfát. Mellettük posztamensen találjuk a városi könyvtár tulajdonában lévő, Csík Sándor egyéni felfogású gipsz művét 2004-ből.
A terem udvar felé eső falán egy fából faragott markáns dombormű látható, melyet Mihály László Erdélyből érkezett fafaragó készített 2006-ban, s amely a gimnázium tanári szobájának falán található. Mellette ugyancsak kortárs alkotó Rádi András a rá jellemző impresszionisztikus ízzel festett munkája.
A legkellemesebb és a portréfestészet szépségeit igen csak magán viselő arckép Tápai Lajos kissé aggódó, elgondolkodó, komoly Mórája. Ez az a kép, amely leginkább elandalít, elgondolkodásra késztet.
Egyáltalán nagyon nehéz Móra Ferencről ennyi év elteltével portrét készíteni, mert az etalon képviselte alak annyira beivódott a félegyháziak tudatába, hogy az attól eltérőt nehezen fogadják el a helyi polgárok. Ahogyan addig még senki nem próbálta ábrázolni a híres írót úgy látható Dulity Tibor festőművész vásznán. A melegszürke hátterű, félalakos, derűt sugárzó kép igazi laza testtartásban hozza elébünk az újságíró Mórát, a kor zsurnalisztáját, az akkori kávéházak jellemző, újságokba írogató figurájaként. Mellette két grafika látható, az egyiket szintén Dulity Tibor készítette, egy lazán feldobott könnyed szösszenet, míg a másikon a fiatalkori Móra Ferencet Göblyös Éva rajzolta meg.
Talán egy oldalát nem láttuk még soha Móra Ferenc megörökítésének. Megfestették, kőbe vésték már, mint irodalmárt, mint tudóst, mint gondolkodót, mint zsurnalisztát de igazából még nem ábrázolták mint régészt!
„Akik a mórai talentumból örököltek”című kötetből, nyilvánvalóvá vált, hogy a családtagok közül többen a művészetek különböző ágaiban jeleskednek napjainkban. Közülük ketten Burghardt Ferenc és Tolnai Tibor mutatkozhattak be e jeles alkalommal, akik a fotóművészet világában mozognak otthonosabban. A kamara teremben, szép és érdekes fotóikból láthatunk egy bemutatót. Tolnai Tibor képsorához igen találó Móra Ferenc idézeteket kapcsoltak.
Így vált teljessé az a szándék, amelyet kitalálói elindítottak, hogy egy időpillanatban egy helyen össze tudják gyűjteni a legfélegyházibb írónk leszármazottjait.
Ez az egy-két napig nyitva lévő kiállítás azért is érdekes, mert ezeket az alkotásokat, amelyek különböző intézmények termeiben, falain találhatók így még soha nem láthatta a nagyközönség, lényegében soha nem voltak összegyűjtve ezek a képek, s valószínűleg jó ideig nem is lesznek.
R.F.
