„Isten, hazánkért térdelünk elődbe…”
Képgaléria
2016 tavaszán a kecskeméti Cifrapalotában rendezték meg a VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, melynek témája ezúttal a magyar és magyarországi szentek voltak. A kiskunfélegyházi kiállítás többségében azon alkotásokat mutatja be közülük, melyeket a biennálén résztvevő művészek ajánlottak fel a kecskeméti múzeum – egyre nagyobb és jelentősebb – tematikus gyűjteménye számára.
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első nyolc alkalma során nem kevesebb, mint összesen 980 alkotást sikerült kiállítani a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában. Szerencsére komoly eredményeket hozott az ehhez kapcsolódó, immáron másfél évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység is, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztak egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció folyamatosan gyarapodik, így a nyolcadik biennáléra beadó művészek felajánlásainak köszönhetően már beleltározták a 400. tételt is. A művészek elmondták, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozzák azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatás látható a múzeumi tárgyegyüttesből. A leglátogatottabb közülük a budapesti Szent István Bazilika lovagtermében Útmutató – Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten címmel megrendezett tárlat volt tavaly április 17-e és június 29-e között, amelyet több mint 56 ezren tekintettek meg.
2016-ban is hatalmas érdeklődés kísérte a biennálét. 222 művész 222 alkotást adott be, amiből a zsűri összesen 122 alkotó egy-egy művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. A VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále témája ezúttal a magyar és a magyarországi szentek voltak. Választásukat részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolta, de ennél is fontosabb kiemelni, hogy a magyar és magyarországi szentek (és természetesen a boldogok) életútja, tevékenysége évszázadokon keresztül egyik legfontosabb kapcsolódási pontjaink voltak az európai kultúrához, egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítva Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig. Közülük igen sokan hazánk önfeláldozó patrónusai is voltak, ahogy arra az alcímben is utalunk a népszerű népének (eredetileg Mentes Mihály papköltő verse) kezdősorával: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe…”. S azt se felejtsük el, hogy e szentek történetei, gondolatai már a korábbi évszázadokban is mennyi kiváló művészt inspiráltak.
A tárlaton szereplő 73 alkotáson számos Magyarországhoz kötődő szenttel és boldoggal találkozhatunk, így például Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Szent Imrével, Ohridi Szent Naummal, Szent Kingával, Szent Asztrikkal, Szent Hedviggel, Skóciai Szent Margittal, Boldog Ilonával, vagy éppen Boldog Salkaházi Sárával. A legtöbbször, azonban a két külföldön legnépszerűbb magyarországi születésű szent – Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Márton – feldolgozását láthatjuk. Nem meglepő módon többen is a magyar szentek karának élére Szűz Máriát sorolták, melynek komoly ikonográfiai hagyományai vannak. A kiállításon néhányan a szent fogalmának bibliai alapjaira, illetve Somodi Ildikó pedig ezáltal egy protestáns művészeti értelmezési lehetőségre hívta fel a figyelmet, többek között Péter apostolra (1Pt 1,15–16, Károli Gáspár fordítása) hivatkozva: „Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” A kiállítás ökumenikus jellegét jól mutatja, hogy a téma ellenére nem csupán katolikus alkotók műveivel találkozhatunk.
A gyűjtemény, s e kiállítás értékét emeli, hogy a képző- és iparművészet majd minden ága képviselteti magát, így a festészeten és a grafikán kívül textil-, zománc, ötvös-, báb-, kerámia- és üvegművészeti alkotásokkal is találkozhat a látogató.
ifj. Gyergyádesz László
művészettörténész
