Országos felmérés készült a digitális technika pedagógiai alkalmazásáról
Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos kiemelte, a digitális oktatási stratégia egy állásfoglalás a kormány részéről, hogy a munkaerőpiaci kihívásokra válaszolni képes iskolarendszer jöjjön létre. A kutatásról azt mondta, az jóval több volt, mint egy eszközfelmérés, segít pontosabban meghatározni a további teendőket.
Kiemelte, a napról napra változó technológia nem engedi meg, hogy hibás célokat jelöljenek ki a stratégiában, ezért minél több megalapozott mérésre van szükség.
Azt hangoztatta, a digitális oktatási stratégia egy új szemlélettel közelíti meg az oktatás digitalizációjának kérdését, a technológiát ugyanis már nem az oktatás céljának tekinti, hanem a minél hatékonyabb tanításhoz és tanuláshoz szükséges eszköznek.
A HP által kifejlesztett NETA-felmérést idén májusban mintegy 17 ezer pedagógus, szülő és tanuló töltötte ki Magyarországon. A kutatás reprezentatív képet ad a magyarországi köznevelési intézmények informatikai infrastrukturális állapotáról, a pedagógusok digitális felkészültségéről és gyakorlatáról, a tanulók és szülők digitális képességeiről, valamint a vállalkozások munkaerőpiaci elvárásairól.
Az eredmények szerint a tanárok, a diákok és a szülők egyetértenek abban, hogy a technika segítheti a tanulást és a digitális kompetenciák elengedhetetlenek lesznek a gyerekek későbbi munkába állásához. Ugyanakkor a megkérdezett munkáltatók szerint a jelenlegi iskolai informatikaoktatás nem fedi a munkaerőpiaci elvárásokat, és problémát jelent, hogy dolgozóikat át kell képezniük a felvétel után.
Gus Schmelden, a HP oktatási alelnöke kiemelte, a NETA módszert már számos országban alkalmazták, de még sehol sem találkoztak olyan mértékű elkötelezettséggel a digitális oktatás iránt, mint Magyarországon. Elmondta, világszerte problémának látják, hogy az oktatási intézményekben még inkább arra koncentrálnak, hogyan lehet az eszközöket hozzáférhetővé tenni, és kevesebbet foglalkoznak az oktatás eredményességével.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy - a digitális világba beleszületett gyerekekkel szemben - a felnőttek esetében nehezebb a digitális kompetenciákra alapozni. Ezért a felnőttképzésben az egyik fő feladat az informatikai kulcskompetenciák fejlesztése - emelte ki.
Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója arról beszélt, hogy tíz éve még egy "csekély jelentőségű, tét nélküli tantárgy" tartozékai voltak a számítógépek, de még ma is kevés a pontos adat arról, mennyire használják ki a pedagógusok a digitális lehetőségeket.
A digitális oktatási stratégia létrehozásához kevés csupán azt tudni, hány számítógép van az oktatási intézményekben, helyzetképre van szükség, amely megmutatja, milyen ma a digitális pedagógia.
