Titkok a levéltárból - Constantinum – miért a Kalocsai Iskolanővérek?

1888-ban Schuster Constantin váci püspök 40 ezer aranykoronáról szóló alapítványt tett egy Félegyházán létesítendő zárda és leánynevelő-intézet céljára. Ezzel egyidőben levélben kereste meg az általa, még kalocsai működése idejéről jól ismert tanító szerzetestársulatot, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővéreket, aziránt tudakozódva, hogy két-három éven belül módjában áll-e a társulatnak a váci egyházmegye területén (többek között Kiskunfélegyházán) alapítandó iskolákat átvenni. A generális főnöknő ekkor, legnagyobb sajnálatára nem tudta teljesíteni a felkérést, mert figyelembe kellett vennie az akkori szerzetes tanerők viszonylag csekély létszámát és azt, hogy a kalocsai egyházmegye több településén is mutatkozott igény iskolaalapításra. Kiskunfélegyháza városa így egy másik tanítással foglalkozó apácatársulattal, az angolkisasszonyokkal kezdett tárgyalásokat.

A váci püspök kegyes adományával megkezdett lányiskola-alapítási ügy azonban különböző okok miatt halasztást szenvedett, így szükségessé vált egy ideiglenes polgári lányiskola felállítása. Az itt működő okleveles tanárnők állásának garantálása céljából az illetékes minisztérium arra kötelezte a várost, hogy a majdan Félegyházán megnyíló, szerzetesnők által vezetett polgári lányiskolában biztosítsa a tanárnők tovább-foglalkoztatását. Ez a kitétel azonban megnehezítette az angolkisasszonyokkal való tárgyalást. Mikor 1903-ban az angolkisasszonyok főnöknője elutazott a városba, hogy a létesítendő, apácák által vezetett lányiskoláról konkrétan tárgyaljon az elöljárósággal, elzárkózott annak lehetősége elől, hogy a községi polgári lányiskola addigi vezetőjét annak igazgatónői címével és rangjával együtt átvegye a szerzetesrend által vezetett iskolába.

Mivel a városnak nem állt módjában ezen a kitételen változtatni, így nem folytatódtak tovább a tárgyalások. Újból felvették azonban a kapcsolatot a Kalocsai Iskolanővérekkel, akik nyitottan álltak a kérdéshez, csupán egy kis időhaladékot kértek, mivel előbb a kalocsai egyházmegye területén épülő és a társulat által már korábban elvállalt zárdaiskolák számára kellett tanítónőket biztosítaniuk. Végül 1908-ban érkeztek meg a nővérek Félegyházára, ekkor nyílt meg a Constantinum, mely az iskolanővérek első olyan fiókháza volt, mely nem a kalocsai egyházmegyében feküdt. A polgári lányiskola pedig 1913-ig megmaradt a korábbi, világi igazgatónő vezetésében, csupán a felügyeletet bízták az intézeti egység érdekében a szerzetes főnöknőre.

Ónodi Márta

Kövessen minket a Facebookon is!