Lőrincz Krisztina már a következő paralimpiára készül
Krisztina gyakran hazalátogat Petőfiszállásra édesanyjához, illetve félegyházi rokonaihoz. Mint mondta, számára nagyon fontos ez a kapcsolat, mert minden találkozás újabb erőt ad számára a sporthoz, a munkájához.
- Az evezős olimpikont legutóbbi hazalátogatásakor riói élményeiről is beszámolt lapunknak.
- Nekem ez volt az első olimpiám. Nincs tapasztalatom a korábbiakról, de csodálatos volt. Gyönyörű helyen voltunk. Az evezős pálya messze volt az olimpiai falutól, de annál szebb környezetben. Szállásunk sem volt olyan rossz, mint amilyenre felkészítettek bennünket. A víz minőségével kapcsolatban is sok rosszat hallottunk megérkezésünk előtt, de szerencsére kellemes csalódás ért bennünket. A szervezők mindent megtettek a versenyek professzionális lebonyolításáért. Amit hiányoltunk, hogy az előzetes ígéretek szerint közvetítik az előfutamokat és a döntőket is. Ez nem történt meg, mert a brazilok szűkre szabták a paralimpia költségvetését, a magyar stábok pedig nem tudtak jelen lenni minden helyszínen.
- A versenyzés mellett volt lehetőség Riót is megismerni?
- Szerencsére igen. Az edzések után mindig beiktattunk egy kis városnézést, a legfontosabb nevezetességeket meglátogattuk. Fontos volt ez azért is, mert ahhoz, hogy az ember a legjobbat tudja kihozni magából, lelkileg is rendben kell lenni. Ebben sokat segített egy kis turistáskodás.
- Mennyi munka van az eredménynek mögött?
- Minden másnap 3-4 óra edzésem van. Másfél óra súlyzózás, utána ugyanennyi a vízen, majd regeneráló gyakorlatok következnek.
- Kezdődik a következő olimpiára való felkészülés?
- Ezt tervezzük Karácsonyi Zsolt edzőmmel. Tudni kell, hogy az élmezőnyben végzettek zöme már több mint hat éve evez, sokan több olimpián is részt vettek. Én még csak két éve kezdtem el az edzést, de folytatom, és nagyon boldog leszek, ha a következő világversenyen az erős középmezőnybe bejuthatok.
H. S.