Titkok a levéltárból - 120 éve avatták fel a gimnázium épületét
Az iskolát fenntartó város megállapodást kötött a Vallás- és Közoktatási Minisztériummal a gimnázium segélyezésére vonatkozóan. A város kötelezte magát, hogy a gimnázium számára alkalmas helyen egy, a korszerű pedagógia és higiénia követelményeinek megfelelő, új épületet emel, mely az igazgatói lakást is magában foglalja, valamint az iskola telkén egy külön tornacsarnokot is építtet. A minisztérium pedig vállalta, hogy évi 7000 forinttal hozzájárul a gimnázium költségeihez.
A város által felajánlott lehetséges telkek közül a tanügyi főhatóság az Újtemplom melletti, a „Kossuth utca, Kettős utca (ma Wesselényi utca) és a fasoros gyalogjáró által határolt [...] 1200 négyszögölre kikerekítendő és 32 ölnyi homlokvonallal bíró” telket fogadta el. Ezt a helyet a város először plébániának, majd az építendő lányiskolának szánta, de a fiúk gimnáziumának sürgető szüksége felülírta a korábbi elképzeléseket. A kijelölt helyen Alpár Ignác tervei alapján, 1896 tavaszán már meg is kezdődhettek az alapozási munkák. Az iskola gyors iramban épült, hiszen 1896. november 28-án már az avatási ünnepséget is megtartották. A sietségre valószínűleg azért volt szükség, hogy az iskola még a Millennium évében átadásra kerülhessen. Móra Ferenc, a főgimnázium ekkor VIII. osztályos tanulója az új iskolaépület tiszteletére verset és tárcát írt, melyek az akkori helyi újság címlapján szerepeltek.
Az ünnepélyes felavatás után azonban a diákok nem vehették azonnal birtokba az épületet. A végleges átvételig még egy évet kellett várni, ezt indokolta a falak nedvessége is. A tanítás is csak az 1897/1898-as tanévben kezdődhetett meg az új épületben, így Móra Ferenc is még a régi épületben tette le az érettségi
Ónodi Márta
