Titkok a levéltárból - Fekete János (1924-2008) helytörténész levéltárba adott irathagyatéka
Fekete János halála után családja a helytörténeti irathagyatékot, a kutatási eredményeket tartalmazó feljegyzéseket, cédulákat és dossziékat felajánlotta a városnak, a város pedig letétként a kiskunfélegyházi levéltárban helyezte ezt el. A kicsivel több, mint tíz iratfolyóméternyi anyag átadásával lehetővé vált, hogy az érdeklődők hozzáférjenek a precíz jegyzetapparátussal, háttérinformációkkal megtámogatott kutatási dokumentumokhoz. A témánként külön dossziékba rendezett anyag jórészét a családfák, családtörténeti vizsgálódások eredményeiről készített feljegyzések, leszármazási tabellák teszik ki. Emellett Fekete János nagy hangsúlyt fektetett a város műemlékeinek, középületeinek, közösségi tereinek, épített környezetének vizsgálatára. Jelentősek a város településszerkezetére irányuló kutatásai is, ide sorolhatók az utcanevek eredetét feltáró, a közök, kerületek, városrészek kialakulását tárgyaló írásai és az ehhez kapcsolódó gyűjtések.
Foglalkozott a város határával, illetve az idők során önálló településekké váló, egykor Félegyházához tartozó pusztákkal is. Fekete Jánosnak mindig is szívügye volt az oktatás, rengeteg ilyen irányú kutatást végzett. Legtöbbet egykori iskolájának történetével, a Tanítóképzővel foglalkozott, de ezen kívül a város szinte valamennyi oktatási intézményének múltját figyelemmel kísérte. Régóta érdeklődésének középpontjában álltak a település jeles szülöttei, a városhoz valamilyen ponton kapcsolódó, a városért aktívan munkálkodó vagy hírt-nevet szerzett személyiségek. Kutatómunkája kiterjedt bizonyos népcsoportok, etnikumok vizsgálatára, anyagot gyűjtött egy-egy foglalkozási ágat űzők életmódjáról, társadalmi csoportok, kisebb közösségek, szervezetek tevékenységéről is. Számba vette a környék útmenti keresztjeit is, melyekről – precíz munkamódszerére jellemzően – gyakran kézzel készített méretarányos rajzot.
Fekete János sok évtizedes hasznos és értékes munkásságának eredményei, a kutatási anyagokat tartalmazó dossziék – levéltárba kerülésük óta – már többeket ösztönöztek további helytörténeti vizsgálódásokra.
Ónodi Márta