Titkok a levéltárból - Cserkésznapló 1937-1939

Fekete János (1924-2008) helytörténész kutatómunkája során nemcsak használta a levéltárat, mint az általa vizsgált település, azaz szülővárosa írott történelmének forrásait tartalmazó tárházat, hanem lehetőségeihez mérten igyekezett gyarapítani annak gyűjteményét is. Így átadott a levéltárnak bizonyos, – személyes kapcsolatai révén – magánszemélyeknél talált, hagyatékokban fellelt irategyütteseket (pl.: a daloskörök fennmaradt dokumentumait, Szarvas István egykori városi főmérnök hátrahagyott iratait). Az ő közreműködésével került a félegyházi levéltár őrizetébe egy cserkésznapló is, amely ráadásul Fekete János saját gyermekkorához kötődik.

A cserkészség, mint politikamentes ifjúsági nevelőmozgalom a két világháború között vált egyre népszerűbbé Magyarországon. Városunkban több iskolában is alakultak cserkészcsapatok, a Turul őrs például a polgári fiúiskola (később Petőfi Sándor Általános Iskola) néhány tanulóját tömörítette. A fennmaradt őrsi napló első bejegyzései 1937-ből származnak, ekkor Járomi István vezette a kis közösséget. A foglalkozásokon (őrsi órákon) megbeszélték a cserkésztörvényeket, megtárgyalták a cserkészjelmondat („Légy résen”) mibenlétét, megismerkedtek a nemzeti jelvényekkel, dalokat, játékokat tanultak, a különböző csomókötési, tájékozódási és sebkötözési technikákat sajátítottak el, valamint síp- és morzejeleket gyakoroltak be.

Fekete János egy másik őrs vezetője volt, neve eleinte csak alkalomszerűen, a közös rendezvények kapcsán fordul elő („Fekete János szájharmonikán játszott dalokat”), a napló folytatásában azonban egyre többször találkozunk az ő saját kezű bejegyzéseivel is. A kis kötet második fele ugyanis már a cserkészek 1939. július 6. és 26. között megrendezett krasznahorkai nagytáborának napi eseményeiről szóló beszámolóját tartalmazza. Ebben a táborban Fekete János őrsvezetőként és őrsi jegyzőként tevékenykedett, feljegyzéseiből nagyon részletes képet kaphatunk a félegyházi cserkészek tábori élményeiről.

Mivel a cserkészség nagyban épít a szabadban végzett elfoglaltságokra, így nem meglepő, hogy a napló sátorállításról, „árkolásról”, patakban való mosdásról, reggeli tornáról, zászlófelvonásról, túrázásról, tábortűzről, táborkapu és- kerítés készítéséről, „fegyelmezetlenség miatti őrségállásról”, „portyázás alkalmával gyűjtött cserkészbotokról” számol be.

A napló utolsó bejegyzése kijelenti, hogy 1939. július 26-án „más csapatba lépés és az őrs tagjainak elfoglaltsága miatt az őrs megszűnt”. A következő szeptembertől ugyanis Fekete János már a helyi Tanítóképző Intézet növendéke lett.

Ónodi Márta

Kövessen minket a Facebookon is!