A valódi boldogság
Hosszú ideje már, hogy nem sétáltam a szabadban önfeledten, telefon nélkül, távol a civilizációtól. Gyermekkorom legszebb emlékei közé tartozik, amikor mezítláb fedeztük fel a tanyánk körüli legelőket, csatornákat, vetéseket, nádasokat. Már el is felejtettem milyen felszabadító érzés egyedül lenni. Milyen különleges a naplementét figyelni, ahogy a napraforgótáblák felett lassan, de biztosan alábukik. A sötétedés a maga állandóságával együtt különleges.
Részletek